Ráadásul véletlenül sem ez az egyetlen kötődése Habony Árpádnak a rádiós reklámértékesítő céghez. A vállalat másik tulajdonosa mögött ugyanis Csetényi Csaba üzleti köre áll. Csetényi jellemzően a „Rogán Antal szomszédja” jelzővel tűnik fel a magyar sajtóban, úgy hírlik azonban, neki is inkább Habonnyal erős a kapcsolata, nem a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjével. A Sláger FM nagyon jól kiegészítheti a folyamatosan bővülő kormányközeli médiabirodalmat. Az egyetlen országos kereskedelmi csatorna, a Class FM novemberi beszántása után a Rádió 1 ugyan már az első hallgatottsági mérésen piacvezetőként debütált országosan, egy hónappal később pedig tovább növelte előnyét, Budapesten azonban csak a másodikok. A TNS Hoffman-Mediameter legutóbbi kimutatása szerint a december és február közötti három hónapban a Sláger FM napi elérése a fővárosban 16 ezerrel magasabb volt, mint a Vajna-rádióé.
A rádióhallgatók száma folyamatosan növekszik Magyarországon, a 2014-es 5,5 millió hallgató száma 10 százalékkal bővült 2016-ra. A teljes rádiós piac egy hét alatt a felnőtt lakosság körében 7,2 millió embert ér el, és a 18–39 éves korcsoport 93,5 százaléka hallgat rendszeresen valamilyen rádióadót. A napi átlagos rádióhallgatás Magyarországon három és fél óra. Mindez az Inspira Media Research márciusi országos hallgatottsági kutatásának eredményeiből derül ki. Az egykori Class FM hallgatóinak legnagyobb része átpártolt más adókhoz; a folyamat legnagyobb nyertese a Kossuth, a Petőfi és a Sláger FM – olvasható a kutatás összegzésében. A magyar rádiós piacon csak az állami média adói – Kossuth, Petőfi, Bartók és Dankó – rendelkeznek országos lefedettséggel, ezek érik el a legtöbb, összesen naponta 3,3 millió embert. (MN)
