Riasztó, hogy tavaly a teljes reklámpiacon belül 11 százalékot tett ki az állami rész, vagyis az állam lett a legnagyobb piaci szereplő, és a top 5 hirdető együttvéve költött annyit, mint az állam – mondta a 24.hu-nak adott interjúban Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója, aki úgy látja, hogy a tendencia az idén is fennmarad.
Az RTL az utóbbi időben láthatóan kegyvesztett lett a kormánynál, hiszen 2016-ban a teljes állami televíziós reklámköltés 4 százaléka jutott nekik. Pedig korábban, 2010 és 2012 között, a Fidesz kormányzásának kezdetén 40-ről 60 százalékra nőtt az RTL részesedése. Vidus az okokat firtató kérdésre azt felelte: erről a kormányt mint megrendelőt kellene megkérdezni.
Az RTL reklámbevétele a vezérigazgató szerint azért csökkent, mert megváltozott a piaci versenyhelyzet, és negatívan hatott az úgynevezett bónusztörvény is, amely alapján a hirdető köteles 15 százalékos díjat fizetni a médiavásárló ügynökségnek. Ezt a 15 százalékot szerinte valójában a médiától vették el, miközben a csak 2 százalékkal növekvő reklámpiacot feleslegesen terhelik az adminisztrációs és pénzügyi költségekkel.
A reklámadó legújabb, 5,3 százalékról 7,5 százalékra emeléséről Vidus azt mondta: fogalma sincs, hogy erre az adóra, pláne az emelésére mi szükség volt, mert annak üzleti-piaci racionalitása nincs. 2014 óta mindössze 23 milliárd forintot szedett be az állam ebből, ami az államháztartásnak nem tétel, a médiavállalatok életét viszont nagyon megnehezíti. A 7,5 százalékos kulcs pedig légből kapott szám, pont, mint az 5,3 volt. Senki nem tudja, miért pont ennyi.
A legbefolyásosabb médiavezetők listájának élén álló Vidus szerint volt próbálkozás az RTL kiszorítására, de nem realitás az RTL felvásárlása, és tulajdonosuk, a Bertelsmann is megerősítette, hogy Magyarországon kíván maradni.
Nehéz ugyanakkor nem azt gondolni – mondta –, hogy a médiatanács direkt tesz keresztbe az RTL-nek, amikor például veszélyes műsornak nyilvánította az RTL Klubon látható Éjjel-nappal Budapest című műsort, vagy blokkolta az RTL bevásárlását a Central Digitális Médiába. Utóbbi ügyben keresetet nyújtottak be a Gazdasági Versenyhivatal döntése ellen, az Éjjel-nappalról pedig Vidus azt mondta: a sorozat eredetije egyszer már kiállta a német szabályozás próbáját.
