A több forrás persze nem jelent automatikusan változatosabb forrásokat is. Ha valaki például három azonos politikai irányultságú portált olvas, nem biztos, hogy szélesebb látóköű lesz, mint aki csak kettő, de különböző világlátású lapot forgat. A helyzet azonban az, hogy a közösségi oldalaktól távol maradók annyira kevés helyről tájékozódnak, hogy ahhoz képest szinte biztosan nagyobb változatosságot is jelent a számosabb forrás. Egy lapnál mindenképpen „jobb” kettő, még akkor is, ha hasonlók. Másrészt pedig a kutatók azt is felmérték, hogy az emberek mekkora hányada találkozik a saját politikai felfogásától különböző hírforrásokkal, és ezen a területen is jelentős, szintén csaknem kétszeres különbség mutatkozik a közösségi médiát használók és nem használók között.
A tanulmányt jegyző Richard Fletcher és Rasmus Kleis Nielsen így vonja le a következtetést: „Bizonyítást nyert, hogy a közösségimédia-használat több és változatosabb hírforrás követését eredményezi, még akkor is, ha az információk csak véletlenül találják meg a felhasználókat.” Némileg vészjóslóan hozzáteszik azonban: mindez most igaz. Az algoritmusok azonban bármelyik pillanatban változhatnak, ami egy csapásra semmissé teheti eredményeiket.
