Az emberek mindig is érdeklődtek a történelem, különösen a leghíresebb figurák, például II. Erzsébet angol királynő magánéleti titkait kiteregető történetek iránt. Az írók ilyenkor gyakran dilemmáznak azon, hogy ragaszkodjanak a bizonyítékokkal alátámasztott tényekhez – amelyek szükségszerűen érdektelenebbek, mint azt az arisztokraták világába vágyó kisemberek képzelik –, vagy engedjék szabadon produceri fantáziájukat, és szolgálják ki a bulvár iránt fogékony nézők pletykaigényét. Ugyanakkor csínján kell bánni a fehér foltok szenzációhajhász kitöltésével, mert a nézők egy hangos, hobbitörténész csoportja hajlamos ilyenekért leszedni a készítőkről a keresztvizet.
Nos, úgy tűnik, a The Crown – amelyet Magyarországon is lehet nézni a Netflixen – kiállja ezt a próbát. A The Washington Post munkatársai megvizsgálták a legérdekesebb történetszálak történelmi hűségét, és összességében igen elismerően nyilatkoztak róluk. Ez nem is csoda, hiszen a készítők igyekeztek a lehető leghűbbek maradni a történelemhez. Konzulensnek Robert Lacey-t, az uralkodói családra specializálódott történészt kérték fel, aki így nyilatkozott az angol BBC History magazinnak: „Egy tíz főből álló szakértői csapat dolgozik teljes munkaidőben azon, hogy a sorozat minden egyes epizódja történelmi alapokon nyugodjon. Peter Morgan, a sorozat írója e szakértők kutatásaiból szerzi az ihletet, majd a forgatókönyvet megmutatja nekem, kollégáimnak és olyanoknak, akik személyesen voltak jelen a történéseknél.”
Nos, nézzük a legmegdöbbentőbb jeleneteket és valóságtartalmukat – már ahol ezt ki lehet deríteni.
A sorozat – bár egyértelműen sosem állítja – sokszor sugalmazza, hogy Fülöp rendszeresen megcsalta a feleségét. Erre utaló pletykák valóban közszájon forogtak az ötvenes években, bár soha egyetlen nő sem állt ki, és állította azt, hogy szexuális kapcsolata lett volna a herceggel, és természetesen ő maga sem hozta ezt nyilvánosságra. Ugyanakkor – a filmbéli történéseknek nagyjából megfelelően – amikor Fülöp barátja és személyi titkára, Mike Parker felesége házasságtörés címén benyújtotta a férje ellen a válópert, a sajtó szinte biztosra vette, hogy Fülöp nem kevésbé ludas a dologban, tekintve hogy a két férfi sülve-főve együtt volt. A pletykák szerint Erzsébet azért adományozott hercegi címet a férjének – előtte Edinburgh grófja volt –, hogy ezzel mentesítse őt a válóperben való tanúskodás kényszerétől, amely eléggé kellemetlen helyzetbe hozhatta volna a királyi hitvest. Az is igaz, hogy Fülöp nagyon rosszul viselte másodhegedűs szerepét a házasságban. 1947-es házasságkötésükkor úgy tervezte, hogy még sokáig a haditengerészetnél szolgál majd, hiszen nem számítottak arra, hogy az ötvenes éveiben járó király öt évvel később meghal. Ekkor vissza kellett vonulnia a tengerészettől, és unalomra lett kárhoztatva.