„Elnézést, befejezhetem?! Én is végighallgattalak” – ha tévés vitaműsorra kapcsolunk, feltehetőleg ezekkel a mondatokkal találjuk szembe magunkat a leggyakrabban. Végképp egyértelművé téve, amit addig is tudtunk: hogy a felek ezúttal sem érvelni, meggyőzni, ellenérveket hallgatni, tehát valóban vitázni érkeztek. Sokkal inkább azért, hogy ismételgessék, miért nekik van igazuk mindenben, a másik pedig miért téved még akkor is, ha kérdez. Az egymással mit sem törődő monológok felmondása közben pedig nem árt, ha a lehető legnagyobb műsoridőt szakítjuk magunknak.
Megromlott viszonyok végéről ismerős lehet, ahogy a korábban szerető pár már nem tud értelmesen szót váltani egymással. Az idő nagy részét így a vádaskodás, a másik hibáinak felemlegetése teszi ki, illetve annak ismételgetése, miért mi tettünk sokkal többet ezért a kapcsolatért. Ha a kapcsolatot behelyettesítjük az országgal, máris elértünk a televíziós politikai vitaműsorokhoz. A saját nevünkben való beszédet viszont nem szükséges elhagynunk: kormányközeli megmondóknak legalábbis visszatérő szokásuk, hogy saját sikerükként hivatkoznak gazdasági eredményekre, bevezetett reformokra.
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Echo TV-n mindeddig az Angard című műsor vitte a prímet ezen a téren. Két baloldali elemzőt eresztenek itt össze két kormánypárti véleményformálóval, a „vita” pedig jellemzően arra fut ki, hogy a résztvevők Gajdics Ottó magánszámain hüledeznek. Szórakoztatásból jeles: ha már normális beszélgetést nem várhatunk, legalább hadd nézzük, a Magyar Idők főszerkesztője éppen milyen bizarr állítással vagy gúnyos kifigurázással áll elő.
A csatorna újrafazonírozásával indult vitaműsor, a Plusz-Mínusz ennél egy fokkal kulturáltabbnak tetszik – legalábbis első pillantásra. Itt két szemben álló felet találunk, akik egyaránt hoznak egy témát, illetve aktuális híreket kommentálva fejtik ki (ellen)véleményüket. A kisebb létszám mindenképp előny, ez viszont sajnos továbbra sem jelenti, hogy ne kezdhetnénk bingóba az érvelési hibák gyűjteményét forgatva. Szalmabáb? Hamis dilemma? „Te is” érvelés? Akad itt minden, mi szem-szájnak ingere.
