Egyenruhás Télapó a Sztálin-vonalon

Az év végi ünnepek idején Télapó és Sznyegurocska parancsnokol a belarusz szabadtéri múzeumban.

Stier Gábor
2017. 12. 30. 10:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 második világháborúban különösen sokat szenvedő Belarusz fővárosától, Minszktől nem messze, úgy jó órányira a Sztálin-vonal egyik pontján létesített szabadtéri múzeum több mint tíz éve állít emléket az ellenállásnak és hirdeti a patriotizmust. Nincs ez másképp az év végi ünnepeken sem, amikor a közkedvelt kirándulóhelynek számító szabadtéri történeti múzeumban a Télapó és segítője, Sznyegurocska veszi át a parancsnokságot. A fehér szakállas, katonakucsmás, váll-lapos Télapó egy régi löveghengerben gyűjti a kívánságokat, s invitálja a gyerekeket egy kis harci aktivitásra. Be lehet ülni a tankba, ágyúval német harci járműveket lehet „kilőni”, s a sort még folytathatnánk. A BBC videója alapján a „háborúsdit” a gyerekek mindenesetre élvezik. 

A német Siegfried-vonalhoz, a francia Maginot-vonalhoz vagy a finn Mannerheim-vonalhoz hasonló védelmi erődítményt, a Sztálin-vonalat 1921–1939 közötti a Szovjetunió nyugati határán építették ki, s a legfontosabb hadászati irányok lezárását szolgálta. Gerincét egy-két kilométer mélységben, széttagoltan telepített géppuskás kis erődök és vasbeton tüzérségi tüzelőállások műszaki zárakkal összehangolt rendszere alkotta.

Az erőddé kiépített körleteket 1938-ban korszerűsítették, ám miután egy év múlva a szovjet–német paktum következtében az államhatár nyugatra tolódott, a korábbi erődítési munkálatokat beszüntették, és a technikai eszközöket leszerelték. Az új államhatár erődítési munkálataihoz elég későn kezdtek hozzá, így 1941 júniusáig csupán az első erődöv tűzfészkeinek berendezésével végeztek. Így a németek támadásakor jelentős szerepük nem lehetett.

A háború során a Szovjetunió mélyebben fekvő területein kiépített erődítési rendszerek közül azonban kiemelkedő szerepe volt a Szevasztopol körülinek. A több összefüggő erődöt a németek 1942-ben csak a több mint ötnapos tüzérségi és légi előkészítést követő, négyhetes elkeseredett és nagy veszteséggel járó harc után tudták elfoglalni. Magát a Sztálin-vonalat a magyar csapatok 1941. július 4–7. között Zaleszczyki térségében törték át. 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.