Elszakadt a cérna Kárpátalja kormányzójánál, s melegebb éghajlatra küldte a megszállt területek és a belső áttelepültek kérdéseivel foglalkozó miniszterhelyettest. „Ha még egyszer felemlegeti Kárpátalját, pofán vágom!” – üzente Hennagyij Moszkal Heorhij Tukának, aki Kárpátalján a szeparatizmus jeleit vélte felfedezni. „Ki az a Tuka, még életében nem volt Kárpátalján! Ha ő a megszállt területek kérdéseivel foglalkozó helyettes miniszter, akkor üljön be egy szimferopoli, donecki vagy luhanszki irodába, és ott okoskodjon. Kárpátalját nem szállta meg senki, milyen alapon avatkozik be az ügyeinkbe? Ha találkozok vele Kijevben, mindenképp személyesen is elmondom ezt neki, vélhetőleg nem irodalmi szóhasználattal. Az idióta Tuka, ahelyett, hogy az elfoglalt területek felszabadításán serénykedne, pletykákat terjeszt” – mondta a Gordonua.com portálnak nyilatkozva a kormányzó, aki szerint a kárpátaljai magyar közösség nem jelent fenyegetést Ukrajna számára. „A teljes lakosság alig 0,04 százalékát teszik ki. Nem értem, miért szállt rájuk” – fogalmazott, megjegyezve, hogy Kárpátalján soha nem volt, nincs és nem is lesz szeparatizmus. A kifüggesztett magyar zászlók kapcsán megjegyezte, hogy Ukrajna három törvénye is engedélyezi.
Moszkal kifakadása nem véletlen. A kormányzó Csernovciban románok között nőtt fel, így érzékeny a kisebbségek problémáira, s a Nyugat-Ukrajnából beszüremlő nacionalizmus ellenére Kárpátalján is igyekszik megőrizni a társadalmi békét. Ebben Kijev egyáltalán nem segíti. Az ukrán kormány mindig is mostoha gyermekként kezelte Kárpátalját, ám most végképp nincs pénz még az állami intézmények működtetésére sem, nemhogy fejlesztésekre. Ezért a helyi vezetés kimondottan hálás a magyar kormány régiónak nyújtott segítségéért. Az ugyanis alapvetően a magyar kisebbségekhez jut el, de azért az egész régiót érinti. Csütörtökön például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködéséért felelős kormánybiztos azt nyilatkozta az M1 csatornán, hogy a határon túli nemzetrészek közül a kárpátaljai a legszegényebb és a leginkább veszélyeztetett, ezért a magyar kormány az élet minden területén támogatja az ott élő magyarságot. Grezsa István elmondta, hogy Magyarország a többi között programot indított kárpátaljai magyar óvodák létrehozására, illetve felújítására. A projektben 38,5 milliárd forint felhasználásával 22 új óvoda épül és 80 intézmény újul meg a régióban. Arról is beszámolt, hogy a magyar kormány ukrán, illetve ruszin anyanyelvűek részére indított magyarnyelv-oktatási programjában 14 ezren vettek részt, és újabb hatezren jelentkeztek a kurzusokra. De van program a kis- és a közepes vállalkozások segítésére és az infrastruktúra fejlesztésére is. Mindezt azonban Kijev alapvetően a szeparatizmus jeleként értelmezi.
Egymást érik az olyan megszólalások és cikkek, amelyek párhuzamot vonnak a magyar kormány kisebbségek melletti kiállása és a Krímben, valamint a Donbaszban történtek között. Egyesek nyíltan arról beszélnek, hogy Budapest Moszkva kottájából játszik, és az orosz vezetés irányítja. Magyarországot szeparatizmus szításával is vádolják, az oktatási törvény körüli vitában pedig Kijev tudatosan igyekszik elszigetelni Budapestet és megakadályozni az összefogását Bukaresttel vagy Varsóval. Ez a nyíltan nacionalista politika többek szerint a kárpátaljai társadalmi béke felrobbantásához vezethet, így teljes mértékben érthető Moszkal dühe és aggodalma.
