Mint arra több elemző is rávilágít, amennyiben a kivándorlókat nem sikerül hazacsábítani, 10-15 év múlva súlyos munkaerőhiánnyal, a szociális feszültség növekedésével, az életszínvonal látványos zuhanásával kell számolni Litvániában. A maradókra nagyobb adóteher jut, miközben nehézséget okoz majd a nyugdíjak kifizetése is. Egy felmérés szerint a szociális szférára a legnagyobb veszélyt a kivándorlás jelenti. Az elmúlt években 1000 lakosra 5,9 emigráns jutott, amely mutató a legrosszabb az Európai Unióban. Jelenleg nyugdíjasonként 2,8 munkaképes ember van az országban, ám a jelenlegi trend folytatódása esetén 2050-re ez 1,6-ra csökkenhet.
Az ismert közgazdász és parlamenti képviselő, Aušra Maldeikienė szerint a rendszer az összeomlás szélén tántorog, s már az ország versenyképességére is erősen kihat. A megoldást az üzleti környezet javításában, a bürokrácia csökkenésében, a pályakezdők elhelyezkedésének segítésében és az oktatás színvonalának növelésében látja. Ezen a téren tapasztalható is javulás, az eredmények azonban legfeljebb középtávon jelentkezhetnek.
E gondok nem csupán Litvániát sújtják, a szociális és gazdasági helyzetet tekintve azonban még a balti országok között is jól érzékelhető eltérés van. Az éllovas egyértelműen Észtország, ahol a nettó átlagkereset már meghaladja az 1000 eurót, míg Litvániában mintegy 300 euróval alacsonyabb. Az észteknél a nyugdíj jóval magasabb, 410 euró a litvánok 274 eurós átlagával szemben. Az okokat az indulási pozíciók közti eltérés mellett mindenekelőtt az üzleti környezet minőségében és az adózási morál különbségében látják a szakértők.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!