A tavaly bő két százalékkal növekedő ukrán gazdaság az idén három százalékkal nőhet, s a jelenleg 15 százalék körüli infláció is megfeleződhet. A kormány várakozásait az IMF is megerősítette. Mindez arról árulkodik, hogy a 2014 után a korábbi évekének nagyjából a felére zsugorodott gazdaság túljutott a mélyponton. Máshonnan nézve, ez a világ átlagánál szerényebb növekedés egyelőre legfeljebb arra elég, hogy Ukrajna megelőzze Moldovát és néhány országot az Európa legszegényebb országa címért folyó „versenyben”.
Erre mutatott rá az Atlantic Council főmunkatársa, Anders Aslund, aki szerint az idei növekedés mindenekelőtt belső okok, a reformok lassúsága és más rossz döntések, így a Donbasz blokádja miatt alulmúlja a várakozásokat. A közgazdász a Novoje Vremja ukrán folyóiratnak nyilatkozva úgy látta, hogy évenként legalább 6-7 százalékos bővülés szükséges a gazdaság talpra állásához. Ehelyett most Ukrajna Moldovával együtt az európai sereghajtók között van. Mint Aslund rámutatott, lehet bűvészkedni a számokkal, de mindennél árulkodóbb, hogy az egy főre jutó GDP 2007-ben Ukrajnában még 160 százalékkal volt nagyobb a moldovainál, míg most csak nyolccal, miközben a moldáv gazdaság nagyobb ütemben, évi négy százalékkal növekszik. Hasonló véleményen van Vszevolod Sztapanyuk ukrán közgazdász is, aki szerint a mostani növekedés nem elég ahhoz, hogy az ország kilábaljon a válságból.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) helyettes vezetője, David Lipton arra figyelmeztet, hogy az ukrán gazdaság könnyen visszaeshet a három évvel ezelőtti szintjére. Kockázatosnak tartja például az egyes szektorokban az inflációhoz képest túlságosan megemelt béreket. Az Ukrajnának az összeomlás idején 17,5 milliárd dolláros mentőövet adó, ám a kormánnyal folyamatos vitában álló IMF illetékesei szerint a gazdaság rövid távú kilátásai pozitívak, a beígért reformok végrehajtása nélkül azonban középtávon már nem tartható ez a növekedés. A valutaalap a korrupcióellenes küzdelem mellett elsősorban a nyugdíj- és földreform folytatását szorgalmazta, illetve a privatizáció felgyorsítását kérte. Kijev azonban nem csak a reformok fájdalmas volta, így ennek politikai következményei miatt ódzkodik az átalakításoktól. A kormány mögött álló oligarchák ugyanis attól tartanak, hogy a zsírosabb falatokat elveszik előlük a külföldiek.
Az ukrán gazdaság növekedése már 2013-ban megtört, majd a háború miatt 2015-ben elérte a mélypontot. A turizmusra, a mezőgazdaságra, a halászatra és a bányászatra épülő Krím elvesztése e szempontból nem mérvadó, hiszen a félsziget finoman szólva nem játszott jelentős szerepet az ukrán gazdaságban, a nemzet összterméknek mindössze 3,2 százalékát adta. Egészen más kérdés a Donbasz jelentős részének elvesztése. Ez a régió ugyanis a 2012-es adatok szerint a GDP 16 százalékát adta. A teljes ukrán ipar negyede itt összpontosult, míg az exportból 27 százalék volt a részesedése. Doneck környékén volt Ukrajna legnagyobb szénlelőhelye, a térségben 17 szénbánya működött, illetve öt jelentős acélipari gyár is üzemelt. Ezek kiesése mellett különösen megviselte a gazdaságot a fegyveres konfliktus és az állam látványos meggyengülése, a korrupció és az oligarchikus berendezkedés virágzása.
