A régióban messze a legnagyobb befolyása a két szomszédos hatalomnak, Oroszországnak és Kínának van. Ebből a versenyből Amerika mintha kiszállt volna, s legfeljebb a kazah energetikai szektor és a megnyíló üzbég lehetőségek érdeklik. A nyelvi és kulturális rokonság okán még a 90-es években bejelentkezett Törökország is, ám ambiciózus terveit azóta lejjebb adta. Az Európai Unió lényegében nincs jelen Közép-Ázsiában.
A közép-európaiak közül a legjobb politikai kapcsolatokat talán Magyarország ápolja a régióval – különösen a kazah vezetőkkel gyakoriak a magas szintű találkozók –, ám ezt a közelséget egyelőre nem sikerült gazdasági téren kamatoztatni. Az együttműködést mindenekelőtt a Közép-Ázsiában már jelen lévő Gedeon Richter révén a gyógyszeriparban, az egészségügy területén, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási megoldások révén, az energetikai infrastruktúrában és kiemelten a mezőgazdaságban, itt is a technológiák exportjával lehetne fejleszteni.
A kereskedelmi forgalom régió országainak többségével mindössze néhány tízmillió dollár, s a stratégiai partnernek nevezett Kazahsztán esetében a 27,6 százalékos növekedés ellenére is csak 156,4 millió dollár, az egész kazah forgalom 0,3 százaléka volt tavaly. A befektetések terén sem jobb a helyzet, hiszen 2005-től a tavalyi év utolsó harmadáig mindössze 153 millió dollárnyi tőke érkezett Magyarországról Kazahsztánba. S még siralmasabb lenne a helyzet, ha nem lenne a Mol eddig már több mint 200 millió dolláros befektetése. A kereskedelmi forgalom ráadásul még mindig nem éri el a 2014-es szintet. S ha közép-európai összehasonlításban vizsgáljuk a dolgot, még szomorúbb a helyzet. A négy évvel ezelőtti 190 millió dolláros forgalom is jelentősen elmarad a térség többi országáétól.
