Kimondottan jót tesz a megítélésnek az is, hogy a hadseregnek Oroszország két legnépszerűbb politikusa, a főparancsnok Vlagyimir Putyin és a védelmi miniszter Szergej Sojgu ad arcot. Emellett a „forró pontokon”, így Szíriában harcolókra immár mint hősökre nézhetnek fel sokan.
S ezen az imázson az állami propagandának is köszönhetően a halálos áldozatok sem változtattak lényegesen.
Sőt, a hősi halottakról utcákat neveznek el. A szíriai hadműveletek alapvetően a modern hadsereg imázsát erősítik. Nem véletlenül, hiszen Moszkva a művelet során mintegy 162 különböző fegyvert próbált ki.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a hadsereg az egyik legnagyobb munkaadó. Itt nemcsak magára a szervezetre, hanem a hozzá kapcsolódó hadiiparra is gondolni kell, amely önmagában mintegy 2,5–3 millió embernek ad munkát, azaz a gyáripari állások mintegy 20 százalékát teszi ki Oroszországban. Ez bizony már szociális és politikai kérdés is.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az egyre több külső konfliktusba belekeveredő Oroszországban miért nem félnek a háborútól. Ez 2015-ben a Donbaszban kibontakozott háború idején és a Szu–24-es lelövésekor, az orosz–török viszony kiéleződésekor reális veszélyként merült fel, aztán a szíriai sikerek megfordították a helyzetet. Ráadásul a hatalom nagyon figyelt a társadalom hangulatára, így csökkent a feszültség a Donbaszban, és megkezdődött a csapatkivonás Szíriából. Ma az oroszok figyelme a külvilágról ismét egyre inkább befelé, a gazdasági és szociális gondok felé fordul.
Eközben a világban egyre jobban tartanak az orosz hadseregtől. Az utóbbi időben kétségkívül felgyorsult modernizáció,
a megnövekedett költségvetés ellenére azonban a nyugati sajtó erősen eltúlozza, pontosabban tudatosan felerősíti az orosz veszélyt.
Oroszország 2018 és 2027 közötti időszakra szóló állami program keretében tényleg 20 ezer milliárd rubelt költ fegyverrendelések megvalósítására. Csakhogy ez a nagyjából 355 milliárd dollár alig több mint az éves – Kína, Oroszország, Franciaország, Japán, Indiai és Szaúd-Arábia együttes költését kitevő – amerikai költségvetés fele. Míg az éves amerikai katonai költségvetés 2018-ra 700 milliárd dollár, addig az orosz 46 milliárd, a GDP 2,8 százaléka.
