Ha valamiből volt bőven Ukrajnában, az a szén. Csakhogy a bányák többsége a Donbaszban van, ahol 2014-ben két szeparatista államot is kikiáltottak, s mivel Kijev egy ideje blokád alatt tartja a területet, importálni kénytelen a szenet – még a doneckit is – Oroszországból. Szintén Oroszországon át a Donbaszból importál egyébként antracitot Ukrajna első számú európai szövetségese, Lengyelország. Januárban 2,3 millió tonna feketeszenet és antracitot (ez a legnagyobb fűtőértékű hagyományos kőszén) hoztak be külföldről, majdnem a dupláját annak, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A 2016-os évhez képest már 2017-ben majdnem megkétszereződtek, 1,46-ról 2,74 milliárd dollárra nőttek a szénimportra költött kiadások is. A legnagyobb szállító az Ukrajna által agresszorként kezelt Oroszország, ahonnan az import 60,67 százaléka érkezett, ezt követi az Egyesült Államok 32,37 százalékkal, de érkezik szén Kanadából és Dél-Afrikából is. E három országból Ukrajna legnagyobb fekete-tengeri kikötőjébe, Juzsnijba futnak be a szénszállítmányok.
A Donbaszban kitermelhető ipari készleteket több mint 50 milliárd, az összkészletet 109 milliárd tonnára becsülik. Bányásznak kokszolható szenet, zsírszenet, antracitot, barnaszenet is. A fenti nehézségek miatt azonban az ukrán erőművek tartaléka a fűtési szezonkezdet előtt elvárt 2,7 millió tonna helyett csupán 1,5 millió tonnát tett ki. Így rendkívüli állapotot kellett hirdetni az energetikában, hogy a hideg időre legyen elegendő széntartalék, de az ország 14 hőerőművéből ötöt így is le kellett állítani. A legválságosabb időkben csak az ipari termelés csökkenése mentette meg a teljes összeomlástól az energiaszektort.
Mint Hennagyij Rjabcev, a Psziheja tudományos és technológiai központ igazgatóhelyettese vázolta, egy ideig a kormány energiapolitikája kifejezetten arra irányult, hogy az ipari termelés csökkenésével nagy mennyiségű földgáz és szén maradjon a közművek számára, és a lakások sem maradnak fűtetlenül. Ez a terv nem valósult meg, s bár fűtési nehézséggel már nem kell küzdenie Kijevnek, ennek szó szerint nagy ára van. A Baltimore kikötőjéből induló amerikai szállítmányok például rendkívül drágák. Az amerikai szén tonnánként 113 dollár, ez messze meghaladja a konkurencia árait. A rotterdami tőzsdén egy tonna szén 80–85 dollárba kerül az Ukrajnába szállítás költsége nélkül. Az ukrán Centrenergo korábban Grúziától is akart szenet vásárolni tonnánként 96,9 dollárért, de megszakították a tárgyalásokat, amikor az eladó egyoldalúan árat emelt. Az ismert ukrán oligarcha, Rinat Ahmetov saját oroszországi bányájából szállítási költséggel együtt 95 dollárért adja a szenet az ukrán elektromos erőműveknek.
Vagyis energiahiány már nincs, azonban a donbaszi szén nagyon hiányzik az ukrán gazdaságnak. Enélkül a szakértők szerint lényegében elképzelhetetlen a talpra állás. Mint Dmitrij Marunics, az Energetikakutató Intézet igazgatója fogalmazott, a gazdasági növekedés elképzelhetetlen anélkül, hogy ne kísérje a villamosenergia-fogyasztás növekedése. – Ez plusz energiaforrásokat igényel, amit az antracithiány miatt bonyolult és drága pótolni – jegyezte meg a szakértő.
