– Olyan országok is kitiltottak orosz diplomatát, mint az Oroszországgal különleges kapcsolatot ápoló Magyarország. Milyen hatással lehet ez a kétoldalú viszonyra?
– Egyrészt értjük, hogy egy diplomata kiutasítása nem több, mint szimbolikus lépés. Érthető, hogy Budapest emiatt nem akar összeveszni Londonnal vagy Brüsszellel. Másrészt azt Moszkva is látja, hogy ez a gyengeség jele. Ausztria, Szlovákia vagy Szlovénia például nem állt be ebbe a sorba. Miért kellett akkor mégis Magyarországnak is kitiltania valakit, az nem igazán érthető. Megsértődni ezen nem fogunk, de a dolog azért kissé érthetetlen.
– Nézze, nálunk egy hét múlva választások lesznek
– Ezt értjük.
– Térjünk vissza egy pillanatra még az elnökválasztáshoz. A felhatalmazás egyértelmű. Ennek tudatában milyen utat, politikai modellt ajánl Putyin a következő hat évre?
– A politikai modell nem változik. Bizonyos korrekciók legkorábban 2024 előtt várhatók. Ez ugyanis Putyin utolsó elnöki ciklusa, s az átmenetet le kell vezényelni. Újabb hat évet már aligha vállal, de ez nem jelenti azt, hogy távozik a politikai színtérről. Emiatt elképzelhetők bizonyos változások a rendszerben, de csak 2024 közeledtével.
– Hogy írná le a jelenlegi berendezkedést. Mondják erről, hogy konzervatív technokrata modell. Egyetért ezzel?
– Én úgy fogalmaznék, hogy ez a modell maga Oroszország.
– És milyen kihívások állnak Oroszország előtt?
– Mindenekelőtt a gazdasági reformok felgyorsítása és a szociális stabilitás megtartása. Ezek a legfontosabbak, s nem a külpolitikai kihívások. E tekintetben talán a szuverenitás megtartása, erősítése a legfontosabb.
– Akkor úgy gondolja, hogy háború nem lesz
– Igen, ezt valószínűsítem. Ez nem kell senkinek. Ez persze nem jelenti azt, hogy Ukrajnában vagy Szíriában ne történhetne valami. A jelenlegi nemzetközi helyzetben a provokációkat egyáltalán nem lehet kizárni. Oroszországnak megfelel a mostani helyzet is, ám ha Kijevben, Washingtonban vagy Brüsszelben ezt másképp gondolják, akkor könnyen megnövekedhet a feszültség.
