Akadozva halad a transzafgán vezeték építése

Pénzhiány és terrorveszély is nehezíti a Türkmenisztán és India közötti beruházást.

Stier Gábor
2018. 03. 08. 18:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A négy érintett ország vezetőinek jelenlétében ünnepélyesen megkezdődött a Türkmenisztánból Afganisztánon és Pakisztánon át Indiáig tervezett gázvezeték, a TAPI afgán szakaszának építése. Az 1814 kilométer hosszú, 10 milliárd dolláros költségvetésű, évi 33 milliárd köbméter gáz szállítására tervezett csőrendszer a szándékok szerint 2019-re készül el. A brit Gaffney, Cline & Associates (GCA) energetikai cég becslései szerint a 26 trillió köbméternyi feltáratlan gázt rejtő türkmén Galkynys-mezőtől az indiai Pandzsáb tartományban található Fazilkáig fut majd, érintve az afgán Herátot és Kandahárt, valamint a pakisztáni Multánt és Kvettát. Naponta 14 millió köbméter földgázt továbbíthat Afganisztánba, míg India és Pakisztán 40-40 millió köbmétert kaphat. Az infrastrukturális beruházást azonban szakértők szerint két éven belül lehetetlen véghez vinni.

Pedig a vezeték kétségkívül hozzájárulna a térség fejlődéséhez, ráadásul erősítené a biztonságot a közép- és délkelet-ázsiai régióban. Asgabatnak ezenkívül azért lenne különösen fontos a vezeték megépülése, mert a türkmén költségvetés bevételeinek 60 százaléka a szénhidrogének exportjából származik, de a korábbi orosz kitettséget mára az egyoldalú kínai függőség váltotta fel.

A transzafgán gázvezeték sokáig dédelgetett terve 2007-ben jutott el a megvalósítás fázisába. A következő év tavaszán a négy ország vezetői keretegyezményt írtak alá az építésről, sőt még ugyanebben az évben a beruházás mögé állt az Ázsiai Fejlesztési Bank. 2013-ban jutottak el a felek odáig, hogy a négy ország nemzeti cégei megállapodtak a konzorciumot vezető Türkmengazzal a vásárlásról. A 2014 kilométer hosszú türkmén szakasz építése 2015-ben kezdődött el, egy évvel később pedig hozzáfogtak az afganisztáni és pakisztáni részen a beruházás előkészítéséhez, s az építést a napokban kezdték.

Mint összeállításában a Casp-geo.ru orosz szakportál megjegyzi, az építkezés a szavak és a közlemények szintjén a terveknek megfelelően halad, türkmén sajtóinformációk szerint 2016-ig azonban mindössze egy nyolc kilométeres szakaszon fektették le a csöveket, 2017 elejétől pedig semmilyen hír nem jelent meg az építkezésről. Mindezt a portál elemzői az olajárak esése miatt jelentkező gazdasági gondok növekedésével magyarázzák, s aligha véletlen, hogy Asgabat 2016-ban az Iszlám Fejlesztési Banktól, majd egy év múlva a Szaúdi Fejlesztési Alaptól is támogatást kért a projekthez. Némi kommunikációs zavart jelez az is, hogy miközben a legfrissebb hírek a türkmén szakasz befejezéséről szólnak, a Türkmengaz még csak most rendelt nagy mennyiségben csöveket a Global Pipe Companytól. Ráadásul az eddig bejelentett 740 millió dollár is kevésnek tűnik az egész beruházás 10 milliárdra becsült összegéhez képest. A türkmén szakasz építésének vontatottságából ítélve az ennél jóval hosszabb, 774, illetve 826 kilométeres afgán és pakisztán rész aligha készül el 2019 végéig.

S akkor még nem beszéltünk a legnagyobb problémáról, a terrorveszélyről. Az Afganisztán északi részén élő szélsőséges tálibok már bejelentették, hogy le fogják rombolni a vezetéket. Az afgán olajügyi miniszter erre reagálva kijelentette, hogy a hatóságoknak már van gyakorlatuk a szükséges intézkedéseket illetően, s megvédik a TAPI-t. Ebben azonban nem mindenki bízik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.