Hazánkból kitiltott orosz diplomata – a szakértő szerint ez még belefér

„Orbán Viktor kissé belebonyolódott a Szkripal-ügybe, és a választási kampányban sem akart támadási felületet adni.”

– Fontos látni, hogy a magyar kül- és biztonságpolitika alapvető kerete továbbra is az EU- és a NATO-tagság – fogalmazott ezzel kapcsolatban Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa. – Így Budapest az EU és különösen a transzatlanti közösség számára fontos ügyekben – Oroszország kapcsán legalábbis – eddig is kerülte, hogy blokkolja vagy akadályozza a közös cselekvést. Ezt általánosságban jól mutatja, hogy a magyar kormány is mindig megszavazza a Moszkvával szembeni uniós szankciók meghosszabbítását, attól függetlenül, hogy egyes budapesti döntéshozóknak esetleg ellenérzéseik vannak a lépéssel kapcsolatban. Az EU-szolidaritás, valamint az Egyesült Államokkal a partneri viszony fenntartása ugyanis fontosabb – mondta Rácz András.

A szakértő szerint hasonló logika látszik érvényesülni a Szkripal-ügy esetében is. Miután az Egyesült Államok is orosz diplomaták kitiltásával támogatta Nagy-Britanniát, s Magyarország kulcsfontosságú kereskedelmi és stratégiai partnere Amerikának, Budapestnek nyilvánvalóan lépnie kellett. A szakértő szerint azzal, hogy a magyar kormány csak egyetlen orosz diplomata kiutasításáról döntött, láthatóan arra törekedett, hogy úgy demonstrálja szövetségesi szolidaritását, hogy ugyanakkor a lehetséges minimumon tartsa az orosz kapcsolataiban keletkező kárt. Hasonló logikát követett egy sor másik európai ország is, így egyebek között Észtország, Finnország és Románia is csupán egy-egy orosz diplomata kiutasítása mellett döntött.

Bár kedden kissé megkésve Írország és Belgium is csatlakozott hozzájuk, így Theresa May összesítése szerint 25 ország vállalt szolidaritást, közben egy sor NATO-, illetve uniós ország azonban ellenállt a brit–amerikai nyomásnak. Ausztria, Szlovénia, Bulgária, Ciprus és Törökország például eleve kijelentette, hogy nem áll be ebbe a sorba. Az osztrák kormány véleményét közvetítve Peter Launsky-Tieffenthal például arról beszélt, hogy Bécsnek nyitva kell hagyni a párbeszéd kapuit Moszkva felé, s Ausztria semleges országként közvetíteni akar az EU és Moszkva között. Miro Cerar szlovén kormányfő is közölte, hogy országa egyetlen orosz diplomatát sem utasít ki. A török kormányfőhelyettes, Bekir Bozdag szerint pedig ez Nagy-Britannia és Oroszország ügye, amibe nem kell beavatkozni. Vélhetően hasonlóan cselekszik Görögország, Málta, Luxemburg, Portugália is, míg Szlovákia kiváró állásponton van.

A szimmetrikus lépéseket kilátásba helyező Oroszország természetesen felháborodott ezen a fellépésen, de még inkább azon, hogy, mindezt a Nyugat éppen az egész országot a kemerovói, 64 áldozatot követelő plázatűz miatt érintő gyász napjaiban jelentette be. „Egy biztos, hogy Moszkva ezek után megértette, hogy a Nyugattal semmiféle párbeszéd nem lehetséges, s egyértelműen ellenségnek tekinti a Nyugatot. A Krímet még csak értettük, hiszen ott voltak tények, de a Szkripal-ügyben még azok sem” – fogalmazott lapunknak Szergej Mihejev orosz politológus, megjegyezve, hogy ez a hisztéria valójában a Nyugat gyengeségét mutatja.