Évente százezer hordó olajat exportál Irán Oroszországba. A mennyiség első hallásra nem tűnik eget rengetőnek, de az azért meglepő, hogy a világ második legnagyobb kitermelője olajat vásárol Teherántól. Irán korábban évi ötszázezer hordót is szállított egyre szorosabb szövetségesének, majd a nemzetközi szankciók miatt ez a mennyiség visszaesett az ötödére. Az Irán elleni büntetőintézkedések enyhülésével a cél most a régebbi szint újbóli elérése, amit a gazdasági kapcsolatok bővítéséről nemrégiben aláírt kétoldalú szerződés is elősegít.
Teheráni szakértők szerint az iráni olajexport növelése újabb lépés a két ország közötti stratégiai kapcsolatok megerősítése irányába. Ugyanakkor az üzlet az iráni olaj egyik legfontosabb exportpiacán, Indiában is szilárdabbá teszi Teherán pozícióit. S azért arról se feledkezzünk meg, hogy ez a lépés egyben megerősíti Moszkva jelenlétét is az ázsiai energetikai piacokon. Mindez úgy lehetséges, hogy jelenleg az orosz Rosznyefty tulajdonában van az indiai Essar Oil Limited olajfeldolgozó 49 százaléka. Egy az orosz társaság által vezetett nemzetközi konzorcium ugyanis 12,9 milliárd dollárt fizetett a finomítóért. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy egy orosz állami cég miért költ ekkora összeget egy ilyen üzemre, amikor Oroszország, a maga tizenegymillió hordós felhozatalával Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb olajkitermelője.
A Rosznyefty azonban nem véletlenül vásárolt be éppen Indiában. Az ázsiai ország ugyanis az iráni olaj egyik legnagyobb felhasználója. A nem mellesleg három és fél ezer benzinkutat üzemeltető Essar évente négyszázezer hordó olajat vásárol, ennek harmadát Irántól. Teherán tehát jelentős piacot veszítene el, ha Újdelhi másfelé tekintene, miközben egyéb kötelezettségei mellett Moszkva sem képes kielégíteni az indiai piac igényeit. De elveszíteni sem akarja. Sőt! Emellett egy ilyen együttműködés nem sérti Irán érdekeit, miközben segít megkerülni az Oroszország ellen foganatosított nyugati szankciókat is. A Rosznyefty és az Essar közötti megállapodást egy 2016-os amerikai bejelentés szerint ugyanis nem érintik Washington szankciói. Az orosz olajcég tehát nyugodtan folytathatja ezen a csatornán keresztül piacának bővítését, s ebben nagyon is a segítségére lehet az iráni olaj. Az üzlet mellett szól az is, hogy az iráni energiahordozó eleve közelebb van a határhoz, így olcsóbban és könnyebben szállítható Indiába. Az északi orosz mezőkről sokkal drágább lenne és jóval több időbe telne eljuttatni a kívánt mennyiséget a rendeltetési helyére. Ezenkívül Oroszország számára külön akadályt jelentene, hogy saját olaját a Fekete-tengeren át kellene kijuttatnia, de a Boszporuszon vagy például a Szuezi-csatornán át csakis kisebb mennyiségek átjuttatására van lehetőség, ami befolyásolja az export nyereségességét.
Az iráni–orosz megegyezéssel tehát mindenki jól jár, s akkor még nem beszéltünk arról, hogy a megállapodás értelmében Moszkva felerészben készpénzben, felerészben orosz árukkal fizet az energiahordozóért. Irán pedig saját hadseregének modernizálására, például légi ereje megújítására használhatja ki ezt a lehetőséget. Szakértők szerint tehát ez egy olyan konstrukció, amely csak erősítheti a két ország amúgy sem gyenge kapcsolatait.
