Megerősítette legitimációját a negyedik ciklusa előtt Putyin

Kirobbanó lelkesedést nem tapasztalt tudósítónk a vasárnap megrendezett oroszországi elnökválasztáson.

De nemcsak az oligarchák térnek lassan haza. Ismerősöm unokatestvére például Jaroszlavlból programozóként a svájci és németországi munkát hagyta ott Oroszországért. Attól tartott, hogy a lánya elveszíti majd az orosz identitását. Sztasz hazatért, vett két lakást, két kocsit, s még szabadságát is a Krímben vagy Közép-Oroszországban tölti. Igazi patrióta, nem sokon múlott, hogy elmenjen önkéntesnek a Donbaszba. Számára magától értetődő, hogy elmegy szavazni, s természetesen Putyinra. Elment Alla is, aki szerint Putyinnak nincs alternatívája, s nélküle a káosz és a szétesés várna Oroszországra. Másként látja a helyzetet a férje, Jurij, aki szerint Putyin már túl sokáig van hatalmon, s ahhoz képest nem csinált semmit.

A Kijevből hazaköltözött Szergejnek teljesen más problémája van Putyinnal. – Csalódtam. Sokat vártam Putyintól, de nem tett semmit az orosz világért. Az pedig mindennek a teteje volt, hogy elismerte, arra kérte Janukovicsot, hogy ne alkalmazzon erőt a Majdanon tüntetők ellen. Ő valójában liberális, akiből a Nyugat csinált agresszort – dől a panasz Szergejből, aki azért megjegyzi, hogy Putyin nélkül a káosz várna Oroszországra. Nyikolaj és Kirill azért nem szavaz, mert szerintük Putyin csak alibizik s nem csinált semmit. Való igaz, a gazdaság oly sokat emlegetett szerkezeti átalakítása még várat magára. Valerij és Viktor egy fogásztati klinika tulajdonosai, akik annak ellenére elmentek szavazni, hogy jelöltjük nem igazán van. – Mindegy kire, csak ne Putyinra. A lényeg, hogy ne használhassák fel a szavazatainkat – fejtegetik. Valerij két véglet, Zsirinovszkij és Javlinszkij között ingadozott, míg Viktor Javlinszkij és Szobcsak között.

Az már az esti urnazárás előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a kitapintható apátia ellenére Putyin legitimációját megerősíti az eredmény mellett a részvételi arány is. Az oroszok többsége ugyanis a sarkvidéki hideg ellenére is elment szavazni, s aligha meglepően a negyedik ciklusára készülő jelenlegi elnökre szavazott. Az első eredmények befutásával az is körvonalazódott, hogy a kommunisták jól döntöttek a klasszikus baloldalinak nehezen nevezhető üzletember, Pavel Grugyinyin jelölésével, ugyanis sikerül maga mögött tartania az orosz politikai élet örök bohócát, a nemzeti populista Vlagyimir Zsirinovszkijt. Az is kiderült, hogy Kszenyija Szobcsak beváltotta a Kreml reményeit, s szereplése valamint várható pártalakítása Alekszej Navalnij és a Jabloko rendszeren kívüli részének kárára átrendezheti a nagyjából maximum 10 százalékos liberális tábort.

Amikor a dermesztő hideg ellenére a Manyézs melletti téren felállított színpadon az ünnepi koncertet megszakítva megjelent Putyin, a tömeg üdvrivalgásban tört ki. Ez a lelkesedés azonban nem is igazán az eredménynek szólt, jóval inkább a jövőnek. Mert ezt a jövőt Putyin jelenti, aki előtt talán a legnehezebb elnöki ciklus áll. Legalábbis, ha be akarja váltani a hozzá fűzött reményeket.

Putyin: 76,65 százalék

A szavazatok 99 százalékának összesítése alapján Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a voksok 76,65 százalékát szerezte meg a vasárnapi orosz elnökválasztáson. A kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 11,82, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinovszkij 5,68, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,66 százalékot kapott.

A négy további jelölt, Grigorij Javlinszkij a Jabloko párt képviseletében 1,04 százalékot, Borisz Tyitov a Növekedés Pártjától 0,75, Makszim Szurajkin, az Oroszország Kommunistáinak jelöltje 0,68, míg Szergej Baburin az Oroszországi Össznépi Szövetségtől 0,65 százaléknyi voksot gyűjtött.

Az eredmény jelentősen már nem változhat oly mértékben, hogy az befolyásolná az elnökválasztás eredményét. Vlagyimir Putyin 3,5-szer annyi szavazatot kapott, mint a vetélytársai összesen, és 6,5-szer annyit, mint a második helyen befutó jelölt. (MTI)