Theresa May és a Nyugat sokat segített Putyinnak

Komoly reformokra a széles körű felhatalmazás ellenére sem nagyon számít a lapunk által megkérdezett politológus, Ilja Grascsenkov. Interjú.

Stier Gábor
2018. 03. 19. 20:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Aligha gondolták volna sokan, hogy teljesül a Kreml eredeti célja, a 70 százalékos részvétel melletti 70 százalékos győzelem. Azt még kevésbé, hogy a liberális központokban, Moszkvában és Szentpéterváron, sőt a nyugati választási körzetekben is nagyjából hasonló számok születnek. Meglepetés e tekintetben az eredmény? 
– Igen, kisebb meglepetés. Ugyanis eredetileg legfeljebb 70 százalékot megközelítő eredményt várt a többség. Talán még a Kreml is. A mostani eredmény – a szavazásra jogosultak több mint felének támogatása – igazi felhatalmazás. A politikai pálya vége felé közeledve Putyin a csúcsra ért. Így aztán, ha nem is elnökként folytatja, azért aligha fog hat év múlva lelépni a színről.

– S mivel magyarázható a kihívók gyenge szereplése? Putyin még a fiatalok körében is győzött, elvitte a kommunisták egy részének szavazatait, nem beszélve Zsirinovszkij mélyrepüléséről
– Egyedül a kommunisták hozták nagyjából a várható számokat, s vitték el úgy-ahogy a protest szavazatokat. Zsirnovszkij leszerepelt, s Kszenyija Szobcsaktól is valamivel többet vártak. Az ő eredménye azonban azt is mutatja, hogy a Krím „hazatérése” ellen - Javlinszkij táborával kiegészülve - mindössze három százalék szavazott.

– A nem utolsósorban a nyugati nyomásból is következő aktivitás ellenére Moszkvában azért egyértelmű depressziót éreztem. Miért lett akkor magas mégis a részvételi arány?
– Aktivizáló erőként működött a nyugati nyomás, s hát a régiók vezetői mindenképpen teljesíteni akartak. S így vagy úgy, de mindent megtettek a részvételi arány emeléséért.

– Hogyan?
– Az állami alkalmazottaktól például mindig elvárták a szavazást, de most a magánszférában dolgozók esetében is ez volt a helyzet. Nem az volt az elvárás, hogy Putyinra szavazzanak, hanem hogy elmenjenek.

– A mobilizációban Theresa May is sokat segített
– Igen. Sokan felálltak a fotelból, hogy segítsenek Oroszországnak, Putyinnak. A Nyugat tényleg sokat segített Putyinnak.

– A nyugati sajtó ennek ellenére csalásokról beszél. Mi szükség lett volna erre? 
– Ahogy már mondtam, a régiók, mint mindig, most is igyekeztek teljesíteni. Ki így, ki úgy próbálta emelni a részvételi arányt. Komoly beavatkozásra azonban a jelenlegi hangulatban nem volt szükség.

– Térjünk vissza az orosz társadalomban a magas részvételi arány ellenére is érezhető fásultságra, amit Putyinnak mindenképpen kezelnie kell. Hogyan lehet felrázni a társadalmat? Putyin a győzelem után elkötelezett volt a belső problémák megoldására. Várhatók-e reformok? Készen áll rá a hatalom?
– Nem vagyok optimista. Nem nagyon látok ugyanis ilyen jeleket. A kampányban is várta Putyintól mindenki az erre vonatkozó programot. Hiába. Ha pedig marad Medvegyev, aligha lesznek reformok.

– S van arra esély, hogy jöjjön a liberális Kudrin vagy Gref? Mi kell ehhez?
– Ezt a sort még kiegészíteném Tyitovval. Akkor van erre esély, ha még erősebb és hatékonyabb lesz a nyugati nyomás. Akkor lehet ilyen üzenet értékű váltás.

– S mi várható a politikai tér liberális oldalán? Mi lesz Navalnijjal? Elviheti-e a tábora egy részét a pártalapításra készülő Szobcsak?
– Szobcsak alakuló pártja a liberális szavazók és értelmiség egyesítésére, a Jobboldali Erők Szövetségének egyfajta újjáélesztésére készül.  

– Ez azt jelenti, hogy a liberális oldalon azért messze nem mindenki támogatja Navalnijt?
– Igen. Ez így van. Elég szűk ugyanis Navalnij programja. Kizárólag a korrupcióra fókuszál, ami kevés a dicsőséghez. Az internetre összpontosít, így elsősorban a fiatalokra számíthat.

– S akkor miért foglalkozik a nyugati sajtó kizárólag a legfeljebb 10 százalékos tábor egy részére számítható, igazi populistaként a Kreml körüli elit egy részétől a szélsőséges nacionalistákig sokakkal együtt játszó Navalnijjal?
– Talán mert ő a mezőnyben az egyetlen igazi ellenzéki. Így ha teret kapna a központi sajtóban, akkor veszélyes lehetne. Ne feledjük el, hogy a moszkvai önkormányzati választáson több mint 20 százalékot kapott.

– Ezért fél a hatalom tőle?
– Igen, mert adott pillanatban az elégedetlenek mozgósítója lehet.

– Tehát hat év múlva is fogunk róla beszélni
– Valószínűleg, hiszen fiatal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.