Bemutatkozik Zénó, a szarvasgomba-kereső tacskó + galéria

Keveset tudnak a szarvasgombáról a magyarok, pedig idehaza is jócskán fellelhető.

Forrás: Móricz István

A szarvasgombát Magyarországon egyfajta misztikum lengi körül. Sokan úri kuriózumnak tartják, valamint rendkívül drágának, amit csak a külföldiek fogyasztanak. A Bors munkatársai felkerekedtek, és egy profi szarvasgomba-kereső, valamint a kutyája segítségével egy dunántúli erdő sűrűjében keresték a különleges ínyencséget.

– Nekem a szarvasgomba-keresés több, mint hobbi. Azt tudni kell, hogy ebből nehéz megélni – mondta a reggeli bevetés előtt Vieger Ferenc, aki rengeteg időt töltött azzal, hogy megtalálja a megfelelő erdőrészt.

– Egy kirándulás során jött az ötlet, hogy mi lenne, ha szarvasgombásznék. Elkezdtem tanítani a tacskó kutyámat, Zénót, aki vevő volt rá. Hetente többször me­gyünk, és többnyire sikeresek is vagyunk – újságolja Ferenc, akinek Zé­nó nyolc éve hű társa.

Fotó: Móricz István

Ferenc menet közben elmondta: Magyarországon a szarvasgomba-keresés rendkívül szabályozott. Neki és a kutyának is le kellett vizsgáznia, és az erdő tulajdonosával is meg kellett egyezni.

– Most nyári szarvasgombát keresünk, és garantálom, hogy sokat fogunk találni. Ezeknek azonban szinte a száz százalékát külföldre adom el. Itthon nem keresik, nem ismerik, pedig ez is csak egy fűszer, és nem is olyan drága. A szarvasgomba szimbiózisban él a tölgyfákkal, nagyon igényli, hogy legyen körülötte víz. El­von minden táp­anyagot ma­ga körül, még a füvet is képes „kiégetni”. A minap találtunk egy 692 grammos óriást, de volt már ennél nagyobb is – büszkélkedett az erdész, miközben Zénó rendkívül izgatottan, sorra találja a kisebb-nagyobb szarvasgombákat, és folyamatosan kapja értük a jutalomfalatokat.

Végül néhány óra alatt Zénó közel egy kiló szarvasgombát szagolt ki, aminek több tízezer forint a piaci értéke.

Fotók: Móricz István