Elsőre faleveleknek hitték az aranyérmékből álló kincset

Korai iszlám arany pénzérméket találtak izraeli amatőr régészek az ország középső részén fekvő Javne településen.

Javne, 2020. augusztus 24. Egy közép-izraeli ásatáson talált, az iszlám korai korszakában vert aranyérmék 2020. augusztus 18-án. A Tel-Aviv közelében fekvõ Javne környékén végzett feltárásokon az elõzõ év végén bukkantak 425, többségében a IX. században az Abbászida kalifátusban készített aranypénzre. MTI/EPA/Sipa Press pool/Heidi Levine Fotó: Heidi Levine

A 425 aranyérme, amely építési munkálatok során került elő a földből, mintegy 1100 évvel ezelőttről származik, az Abbászida-dinasztia korszakából. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei, Liat Nadav-Ziv és Elie Haddad közös közleményükben kiemelték, hogy a lelet rendkívül ritka, és az érmék olyan jó állapotban vannak, mintha nemrég ásták volna el őket.

A fiatal önkéntesek által talált érmékből kivágott darabok százai is előkerültek, amelyek kisebb címletként szolgálhattak. A fiatalok, akik a katonai szolgálatukat megelőző önkéntes munkát végeztek az építkezést megelőző ásatáson, először azt hitték, hogy száraz faleveleket látnak a földbe taposva. Nagyon meglepődtek, hogy értékes kincsre bukkantak.

Fotó: MTI/EPA

Robert Kool, a régészeti hatóság érmeszakértője elmondta, hogy az elsődleges becslés szerint az együttesen 845 grammot nyomó színarany érmék a 9. századból valók, amely a Abbászida-kalifátus fénykorának számított. A kalifátus hatalma abban az időszakban a Közel-Kelet és Észak-Afrika legnagyobb részére terjedt ki.

Izraelben legutóbb 2015-ben bukkantak hasonló nagy érmeleletre, akkor amatőr búvárok találtak az ókori kikötőváros, Caesarea partjainál kétezer aranyérmét. A kincs a 10–11. századi Fátimida-kalifátus idejéből származott.