Szegedre került az első hazánkban született indiai orrszarvú

A Csülök névre keresztelt, jelenleg közel egy tonna súlyú bikaborjú Orbán Viktortól kapta a nevét.

A Nyíregyházi Állatpark kéthetes indiai orrszarvúja (Rhinoceros unicornis) anyja mellett 2018. október 9-én. Magyarországon elõször született indiai rinocérosz. A bikaborjú természetes fogantatással, tizenhat hónapnyi vemhesség után jött világra szeptember 26-án. A rendkívül veszélyeztetett állatfajnak hetvenhárom egyede él az európai állatkertekben, a nyíregyházi borjú a negyedik utód a kontinensen az idén. Fotó: MTI/Balázs Attila

Az Európai Fajmegőrzési Program döntése alapján a Nyíregyházi Állatparkból a Szegedi Vadasparkba helyezték át az első Magyarországon született indiai páncélos rinocéroszt (Rhinoceros unicornis). A Csülök névre keresztelt, 2018 szeptemberében született, jelenleg közel egy tonna súlyú orrszarvú Orbán Viktor miniszterelnöktől kapta a nevét – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője kedden az MTI-vel.

A csaknem kétéves bikaborjút az Európai Fajmegőrzési Program eljárása szerint a Szegedi Vadasparkba helyezték át és hétfő este szállították el a csongrád-csanádi megyeszékhelyre. A szakember elmondta, gondozói örömmel vegyes szomorúsággal búcsúztatták hétfő este, amikor betessékelték a szállítóládába. Az ifjú rinó Szegeden a most épült rinocérosz kifutóban alapíthatja meg saját orrszarvú-dinasztiáját.

Csülök természetes fogantatással, tizenhat hónapnyi vemhesség után jött világra 2018. szeptember 26-án, abban az évben a nyíregyházi volt a negyedik borjú az európai kontinensen született utódok közül. A születésekor hatvan kilogrammos állat a naponta elfogyasztott húsz-harminc liter anyatejnek köszönhetően naponta átlagosan egy-két kilogrammot gyarapodott.

Az indiai orrszarvú születése zoológiai szenzációnak számított, mivel természetes úton, zárt tartási körülmények között rendkívül nehezen szaporodnak. A Nyíregyházi Állatpark Csülök születését megelőzően nyolc éven át próbálta szaporítani indiai rinocéroszait.

Csülök mamájával 2018 októberében
Fotó: MTI/Balázs Attila

Nyíregyházán jelenleg három felnőtt állat él: a legfiatalabb ivarérett nőstény, a kilencéves Aruna 2014-ben Berlinből, a tizenhat éves hím, Hans 2006-ban Nürnbergből érkezett, míg a tizenkét éves, Jasmin névre hallgató anyaállat 2010-ben a belgiumi Planckendael-ből került a sóstógyógyfürdői látványosságba.

Az orrszarvúfélék családjának öt faja él a világon, kettő Afrikában, három Ázsiában őshonos. Az afrikai fajok közül a szélesszájú (vagy fehér), valamint a keskenyszájú (vagy fekete) orrszarvút különítik el. Az ázsiai fajok élőhelyükről (India, Jáva, Szumátra) kapták a nevüket, közülük az indiai orrszarvú a legnagyobb termetű, magassága elérheti a 1,7 métert, súlya pedig a négy tonnát. Nepál déli és India északi trópusi, szubtrópusi területein honos, ahol elsősorban a mocsarakkal, folyókkal tarkított területeket részesíti előnyben.

Az indiai orrszarvú egyike a legveszélyeztetettebb élőlényeknek, természetes élőhelyén állományát 2500 példányra becsülik. Megfogyatkozásának legfőbb oka életterének csökkenése, valamint kegyetlen vadászata. Bár hivatalosan mindenütt védelmet élvez, a feketepiacon nagy a kereslet az orrszarv iránt: ebből állítják elő a Közel-Keleten a dzsambija nevű hagyományos tőr nyelét, a távol-keleti gyógyászatban pedig gyógyhatást tulajdonítanak neki.

Európában huszonnyolc állatkert mutatja be az indiai orrszarvút, ezekben a látványosságokban összesen 73 egyed él.

Veszélyeztetett fajok is szaporodnak fogságban

Nincs lehetetlen, állatkertekben és vadasparkokban ugyanúgy szaporodhatnak az állatok, mint a természetben élő társaik. Sőt – a megfelelő takarmányozásnak köszönhetően – fogságban gyakrabban párosodnak és a nászból több utód is születhet.