Veszélyeztetett fajok is szaporodnak fogságban

Nincs lehetetlen, állatkertekben és vadasparkokban ugyanúgy szaporodhatnak az állatok, mint a természetben élő társaik. Sőt – a megfelelő takarmányozásnak köszönhetően – fogságban gyakrabban párosodnak és a nászból több utód is születhet. A nőstények nemcsak termékenyebbek, de nagyobb sikerrel tudják felnevelni a szaporulatot. Ráadásul zárt helyen ragadozók sincsenek, amelyek el tudnának ejteni egy-egy fiatal állatot. Összeállításunkból azonban kiderül: sokszor éppen a féltő gondoskodás lehet a gátja annak, hogy egy állat szaporodjon.

A vadasparkokban ideálisabb a hímek helyzete, de ott is meg kell küzdeniük a nőstények kegyeiért Fotó: Kurucz Árpád

Dupla élet kerítés mögött

Zachán Viktor szerint az is nagy eredmény, hogy miközben a vaddisznók a természetben novemberben–decemberben párzanak, a kismalacok pedig februárban, márciusban születnek, zárt tartásban ez egy évben többször is előfordulhat. Állatkertekben, vadasparkban – a jó körülményeknek, a megfelelő takarmányozásnak köszönhetően – akár ősszel is világra jöhetnek malacok, és egyszerre akár több is, mint a természetben. A nőstények nemcsak termékenyebbek, de nagyobb sikerrel tudják felnevelni a szaporulatot, hiszen a tehenek tejének beltartalmi értéke sokkal nagyobb. Ráadásul zárt helyen ragadozók sincsenek, amelyek el tudnának ejteni egy-egy fiatal állatot, és a nőstények az időjárás viszontagságai elől is el tudnak bújni.

A vadaspark szakemberei nagyon odafigyelnek arra, hogy a szaporulatot minél jobban megvédjék. Fialás előtt a vaddisznóknak több alomanyagot – szalmát, száraz falevelet – hordanak be, hogy a koca puha helyre tudja elkészíteni a vackát. Az utódok születésénél azonban nincsenek ott a munkatársak és az orvosok, csak akkor szemrevételezik a szaporulatot, ha előbújnak a rejtekből. Ilyenkor a szakemberek csak akkor avatkoznak közbe, ha valamilyen rendellenességre utaló jelet tapasztalnak vagy ha elapad az anyaállat teje. Ilyen esetben elkülönítik a beteg utódot, és próbálnak rajta segíteni. Ez sokszor nem megy könnyen, olykor altatólövedéket is kell alkalmazni, mert a zárt helyen, ember közelében tartott állatok hiába barátságosabbak, ösztönösen védik az utódjaikat. Ha szükséges, akkor a gondozók nevelik fel a kisállatot, amelyeknek kecsketejet adnak, mert az hasonlít legjobban a szülőktől eredetileg kapott táplálékra. Ők segítenek azokon az állatokon is, amelyeket a turisták találnak meg a természetben, és úgy sejtik, magukra maradtak.

Zachán Viktor kitér arra is, hogy a megszületett csíkos vagy pöttyös állatok a látogatók számára nagyon vonzók, a cukiságfaktor kifejezetten működik. Szerencsésnek tartja, hogy tavasztól egészen nyárig születnek az állatok, így a látogatók mindig találkozhatnak új jövevényekkel.

A Kárpát-medencében nemcsak madarak és emlősök vannak, hanem többek között kétéltűek, hüllők és halak is, ahhoz azonban jelenleg nincs meg a hátterük, hogy ezeket az állatokat be tudják mutatni. Ehhez nagyon komoly beruházásra lenne szükség. Ha meglenne a forrás, akkor belefognának a fejlesztésbe, és utána még teljesebben be tudnák mutatni hazánk élővilágát.

A szakember megjegyzi, hogy a vadasparkokban jellemzően olyan állatok élnek, amelyek zárt helyen születtek és nőttek fel, állatkerti állatok leszármazottai. A folyamatos gondoskodásnak köszönhetően viszont tovább, akár kétszer annyi időt is megélhetnek, mint a szabadban élő társaik.

Fotó: Kurucz Árpád

A Budakeszi Vadaspark korábbi kedvence, a Hubert nevű hiúz például huszonhárom évesen pusztult el, míg általában ezeknek az állatoknak a természetes élettartama 10-11 év.

Rekordok a fővárosban

Az állatkertek is fontos szerepet játszanak a különböző fajok szaporításában, és jelentős magyar sikerek is születtek ezen a területen. – A Fővárosi Állat- és Növénykert fennállása óta élen jár az egzotikus fajok szaporításában. Már 1868-ban született zsiráfbébi az intézményben, s a mai napig összesen 34 borjú látta meg Budapesten a napvilágot. Közel egy évszázada pedig nemcsak megszületett, hanem rendben fel is növekedett az első budapesti jegesmedve- és örvösmedvebocs. Utóbbi esetében világelsők voltunk, a jegesmedve szaporításában elért magyar sikert pedig világszerte csak négy-öt másik intézmény volt képes elérni akkoriban – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője. Ismertetése szerint a budapesti intézmény falai között látta meg a napvilágot a világ első és a második, mesterséges megtermékenyítéssel megfogant orrszarvúja is.

– Ez az eljárás azért praktikus, mert a többtonnás állat szállítása nehezen megoldható, emellett az inszemináció­hoz használt hímivarsejtek vadon élő egyedektől is levehetők, ami a génállomány frissítése szempontjából fontos – közölte a szakember.

A budapesti állatkert számos ritka és nehezen szaporítható állatfaj esetében is jelentős sikereket ért el. – Az elmúlt időszakban két erszényes állatnak, a hangyászsünnek és a vombatnak is születtek utódai az intézményünkben, utóbbi esetében négy alkalommal is – számolt be róla Hanga Zoltán. Hozzátette: e tojással szaporodó fajokkal kevés állatkertben foglalkoznak, ami azt is jelenti, hogy nagyon nehéz megfelelő tenyészpárokat összeállítani. – A vadonban már teljesen kihalt mhorr gazellák – folytatta – 2009 óta szaporodnak a fővárosi állatkertben, s nemrégiben két gida jött a világra. De sikertörténetnek mondható a gorillák és az elefántok szaporítása is. A legnagyobb szárazföldi emlősből kettő, míg a második legközelebbi rokonunkból öt született az elmúlt években Budapesten; a legfiatalabb kölyök múlt decemberben volt kétesztendős – sorolta a szóvivő.

A víz gátolja a nászt

Hanga Zoltán arról is beszámolt, hogy egyes fajoknál látszólag lényegtelen apróságokon múlhat a szaporítás sikeressége. – Például a gerenuk, azaz a zsiráfnyakú gazella esetében arra kellett rájönni, fontos a szaporodásukhoz, hogy ne kapjanak ivóvizet. Ezek az állatok ugyanis a természetben nagyon száraz vidékeken élnek, amihez annyira alkalmazkodtak, hogy vízszükségletüket csak a táplálék víztartalmából, illetve az anyagcsere-folyamatok során keletkező vízből elégítik ki. Az állatkertekben viszont rendszerint adtak nekik ivóvizet, mondván, abból baj nem lehet. Ám a vizet fogyasztó példányoknak a természetesnél hígabb lett a vizelete, amelyből aztán a hím állatok már nem tudták kiszagolni, hogy mikor fogamzóképesek a nőstények – ismertette a szóvivő.

– A miskolci állatkertben is számos ritka állatot szaporítanak sikeresen, például a Dávid-szarvasokat, amelyek a természetes élőhelyükről mintegy száz éve kipusztultak, és az országban csak Miskolcon láthatók – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Veress Tamás, az intézmény gyűjteményi vezetője. Elmondta, hogy tavaly a rendkívül ritka európai bölény is hozott világra utódokat Miskolcon, ahol két évvel ezelőtt megszületett az állatkert történetének első perzsaleopárd-kölyke is. – Bár utóbbi nem egyedülálló az országban, ám mivel e nagymacskának szabadon alig ezer példánya élhet, nagy jelentősége van minden kölyök megszületésének. Néhány évvel ezelőtt pedig az országban először sikerült szaporítanunk az észak-amerikai kúszósülöket, amelyek azóta is minden évben világra hoznak egy-egy utódot – számolt be róla Veress Tamás.

A vadasparkokban ideálisabb a hímek helyzete, de ott is meg kell küzdeniük a nőstények kegyeiért
Fotó: Kurucz Árpád

– A budapesti Tropicarium és Ocea­náriumban rendszeres szaporulata van az amerikai tüskésrájáknak, a fejenálló medúzáknak, több édesvízi sügérfajnak és az elevenszülő fogaspontyoknak, de neveltünk fel helyi szaporulatból csikóhalat és tűhalat is – közölte lapunkkal Török János, az intézmény gyűjteményi vezetője és állatgondozója, hozzátéve: a Szent István Egyetemmel együtt részt vettek az európai angolna ivarérlelésében egy uniós pályázatban.

– A szárazföldi állatok közül csaknem minden évben szaporodnak a törpe selyemmajmok és a lisztmajmok, a galléros gyíkok, a vitorlásgekkók, a díszes földiteknősök, a huszárteknősök és több más faj is – sorolta a szakember.