Sikeresen visszatért Kína újrahasznosítható kísérleti űrhajója

Az űrhajó két napon át tartó Föld-körüli út után tért vissza a tervezett leszállóhelyre.

Hajnan-sziget, 2020. július 23. Útnak indították a Tienven-1 (Égi kérdések) elnevezésû ûrhajót, amelyet a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta szállít a dél-kínai Hajnan-szigetrõl 2020. július 23-án. Az ûrhajó egy Mars-járót és egy orbitális pályán keringõ szondát visz a Marsra. A küldetés célja a Mars felszínének tanulmányozása, amelyet a rover a leszállást követõen végezne, a szonda segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal. MTI/EPA/STR Fotó: STR

Az űrhajó, amelyet pénteken a Hosszú Menetelés 2F nevű hordozórakéta segítségével bocsátottak fel az ország északi részén található Csiucsüen Műholdkilövő Állomásról, két napon át tartó Föld-körüli út után tért vissza a tervezett leszállóhelyre.

A kísérleti misszióval kapcsolatban a Hszinhua csupán annyi tájékoztatást adott, hogy az fontos áttörést jelent Kínának az újrahasznosítható űrhajók technológiáját illető kutatásaiban, amennyiben kényelmesebb és költséghatékonyabb módszert biztosít az űr békés használatához.

Az űrhajóról, illetve a kilövésről nem közölt képet a kínai sajtó.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap pénteken bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta: a kínai kísérleti űrhajó vélhetően hasonlóságokat mutat az amerikai fejlesztésű X-37B nevű, újrahasznosítható mini űrrepülőgéphez. A lap egy, a közösségi médián kiszivárogtatott belső kommunikáció alapján arról is beszámolt, hogy a Belső-Mongólia Autonóm Területen végzett felbocsátás részvevőit figyelmeztették: nem készíthetnek felvételt az eseményen, és nem nyilatkozhatnak a projektről. A SCMP katonai forrása szerint az űrhajó mellett a kilövés módszere is újdonságnak számított, emiatt volt szükség a szigorú titoktartásra.

Kína július végén indította el a Marsra Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajóját, amellyel egy Mars-járművet, és egy orbitális pályán keringő szondát küldenek a vörös bolygóra.

Júniusra pedig elkészültek az amerikai GPS navigációs rendszer versenytársának szánt Beidou műholdhálózatának kialakításával.

A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A háromfős legénység számára tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.