A Vénusznál is gyorsabban kering a most felfedezett új kisbolygó

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.

A kép illusztráció Forrás: Flickr

A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a földközeli kisbolygó felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40-50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert földközeli kisbolygó közül is, és a több mint egymillió ismert pályájú naprendszerbéli aszteroida között csak huszonöt van, amely nála is fürgébben kering a Nap körül.

Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászatai Intézet kutatójának felfedezése egy 18 magnitúdós (a szabad szemmel még éppen látszó csillagoknál 60 ezerszer halványabb), napi 12 fokot, vagyis egy kisebb csillagképnyi távolságot elmozduló kisbolygó képében mutatkozott vasárnap éjszaka.

„A Gemini csillagképben látszó égitest a megtalálása után háromnegyed órával került a legközelebb a Földhöz, de ekkor is biztonságos, 3,2 millió kilométeres távolságban járt tőlünk” – olvasható a beszámolóban.

Mint írják az ezt megelőző napokban a fényes Hold járt ezen az égtájon, ezért nem fedezték fel korábban a közeledő égitestet, bár később a Hawaii-szigeteken működő Pan-STARRS program egyik január 15-ei felvételén megtalálták rendkívül halvány, 23 magnitúdó körüli nyomát. „Mivel felfedezése után számos európai, majd amerikai obszervatóriumból is megfigyelték, illetve előkerül a január közepi mérés is, február 1-jén 2021 BJ3 név alatt megkapta ideiglenes jelölését, mi pedig rácsodálkoztunk érdekes pályájára” – írják.

A közlemény szerint az első paraméter, ami rögtön szemet szúrt, az a 0,54 éves (199 napos) keringési idő, amely messze a legrövidebb a hazánkban eddig talált 14 földközeli kisbolygó közt (az eddigi rekorder 0,88 év volt).

„Ez azt jelenti, hogy átlagos naptávolsága 0,667 CSE (csillagászati egység), vagyis pontosan a mi távolságunk kétharmada. Mivel a Vénusz bolygó átlagosan 0,723 CSE-re jár csillagunktól, az most felfedezett kisbolygó a V-Aten családba tartozik, vagyis az 1 évnél rövidebb keringési idejű aszteroidák (Aten család) azon osztályába, amelyek a Vénusznál is rövidebb idő alatt kerüli meg a Napot. A beszámoló szerint jelenleg 87 ilyen kisbolygót ismernek, közöttük a 2021 BJ3 a huszonhatodik legrövidebb keringési periódussal bír.

A kép illusztráció
Fotó: Flickr

Mint írják, az ilyen égitestek esetében mindig felmerül, hogy ha most el is került minket, mi lehet vele a jövőben. A január 15-ei észlelésnek köszönhetően viszonylag pontos pályát lehet rá számolni, és kisebb távcsövekkel még egy hétig, nagyobbakkal akár két-három hétig is követhető lesz, ami már igen pontos előrejelzéseket tesz lehetővé. Az eddigi mérések alapján a lehetséges legkisebb földtávolsága 0,014 CSE, vagyis 1,9 millió kilométer, így ütközéstől nem kell tartani. Legközelebb 2027. február 4-én kerül földközelbe, akkor 0,017 CSE-re lesz tőlünk, ami lehetővé teszi majd újrafelfedezését. Későbbi sorsát majd az ekkor készült megfigyelések alapján lehet felvázolni.

A beszámoló szerint ezzel az érdekes felfedezéssel ötre emelkedett a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriumában az elmúlt három hónapban felfedezett földközeli kisbolygók száma, aminél többet csak a NASA által szponzorált nagy amerikai keresőprogramok tudtak felmutatni ebben az időszakban, Európában pedig egyedül hazánkban történt ilyen felfedezés.

Új malária moszkitók terjedtek el Afrika városaiban

Egy új moszkitófaj megjelenése miatt elterjedhet a malária Afrika városaiban.

Tovább...