Magyar gyártású Rába luxusautója volt az utolsó magyar királynak

Emlékezzünk, és legyünk büszkék: Győr is gyártott személy­autót – írja a Győr-Moson-Sopron megyei hírporált, a kisalfold.hu.

A képen a IV. Károly királynak készült Rába Grand, a korai autózás egyik csúcsjárműve. A retusálatlan felvételt Glück József készítette Forrás: KISALFOLD.HU - MEDIAWORKS

A Rába gépkocsik az első világháború előestéjén mutatkoztak be a világnak: Grand típusból 167 darab készült, ebből 96 a hadügyminisztérium részére, a többi javarészt cégek birtokába került, csak kevés jutott magánkézbe, így például Hubay Jenő zeneszerző tulajdonába. Az Alpha típusból tízet gyártottak.

A Rába személy­autók leghíresebb tulajdonosa IV. Károly magyar király volt, aki egy különleges, luxuskivitelű, 1918-ban gyártott Grandot birtokolt.

Győr várossá válásának 750. évfordulóját ünnepeljük idén. A kisalfold.hu induló sorozatában azt mutatja be, hogy milyen különlegességeket adott Győr a világnak.

A képen a IV. Károly királynak készült Rába Grand, a korai autózás egyik csúcsjárműve. A retusálatlan felvételt Glück József készítette
Fotó: KISALFOLD.HU – MEDIAWORKS

A kisalfold.hu soroaztában elsőként a Rába automobil nyomába eredtek. Szabó János negyven évig dolgozott a Rába-gyárban, mint vezető járműkonstruktőr ment nyugdíjba 2013-ban, jelenleg pedig a budapesti Közlekedési Múzeum Rába-anyagait gondozza. A Rába honlapja és Szabó János segítségével elevenítjük fel a Rába személyautók történetét.

A történet a cégóriás 1896-os alapításával kezdődött. Az első nemzetközi sikereket a vasúti kocsik gyártása hozta meg a vállalatnak, az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatkozó cég megbízást kapott a londoni metró szerelvényeinek elkészítésére. Magyarországon a századforduló idején rohamos fejlődésnek induló közúti közlekedés és járműgyártás területén is úttörő munkát végzett a gyár. 1904-ben az elsők között alkotta meg saját közúti motoros jármű koncepció­ját, egy gőzmotor hajtású automobilt, bár a megvalósulásról nem maradt fenn dokumentum.

Világelső közúti jármű

A következő évben már világújdonsággal jelentkeztek a Bécsi Nemzetközi Autókiállításon, bemutatva a világ első mechanikus négykerék-hajtású és -kormányzású közúti járművét, melybe már benzinmotor került. Ludwig von Tlaskal vezérkari százados tervei alapján készült. A különleges benzinmotoros jármű akár öt pótkocsi vontatására is alkalmas volt, kocsinként kéttonnás teherrel. A katonai célokra tervezett vontató az összkerékkormányzásnak köszönhetően a legnehezebb terepeken is lehetővé tette a szállítást. A vállalat ekkor a Csonka-féle postaautók gyártásba is bekapcsolódott, 1911-ig 95 példány alváza készült el.

Nagyjából összesen 200 automobilt gyárthatott a század első évtizedében a gyár, mert az 1913 novemberében felfektetett autó-nyilvántartó könyv a 200-as motorszámmal kezdődik.

Őfelsége részére készül az 1500 kilogrammos, 100 kilométer per óra végsebességű Rába Grand. A négyhengeres, vízhűtésű benzinmotor teljesítménye 2000 percenkénti motorfordulatnál 50 lóerő volt.
Fotó: RÁBA / KISALFOLD.HU – MEDIAWORKS

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Elrabolt Hungária: képeslapok egy álom utolsó éveiből

Körkép a boldog békeidőkből, a Monarchia utolsó éveinek hihetetlen szellemi pezsgéssel bíró, reményt keltő korszakából – mintha nagyszüleink-dédszüleink fiókjaiban kotorásznánk. Meleg, otthonos érzés, hiszen ha nem is jártunk mindegyik helyszínen, tudjuk, hogy felmenőink a jelenlegi Magyarország bármelyik pontjáról útlevél nélkül mehettek oda. Akkor még mindegyik ugyanúgy Magyarország volt. És nem valami tákolt, barkácsolt ország, hanem a magyar géniusz működésétől megtermékenyült, mégis mindent befogadó, virágzó vidék. Várak, fürdőhelyek, turistaházak, bányák, művésztelepek, határállomások. Szőlőhegyek és jégbarlangok. Templomok és temetők.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.