Új ősi cápafajt fedeztek fel Ausztriában talált fogak alapján

Az egykori élőlények maradványai az évmilliók alatt úgy felelmelkedtek, hogy ma már a hegyekben találhatók meg.

A kép illusztráció Forrás: Pixabay

Új ősi cápafajt fedeztek fel Ausztriában talált fogak alapján.

Iris Feichtinger, a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) kutatója és munkatársai a leletek megtalálási helyéről, a Gail-völgyről a Cladodus gailensis nevet adta a fajnak, melynek egyedei akár 3-4 méteresre is megnőhettek. A három leletre 1989 és 2015 között bukkantak a Karni-Alpokban.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy milyen hatással voltak ezekre az állatokra több mint 300 millió éve az éghajlati változások.

A Bécsi Természettudományi Múzeum hétfői közleménye szerint a Karintiában talált leletek az Ausztria területéről származó legrégebbi maradványai ezeknek az ősi ragadozóhalaknak.

Mintegy 325 millió éve, a karbon földtörténeti időszakban egészen máshogy nézett ki ez a vidék. Az egykori szuperkontinensek, Euramerika és a Gondwana kezdődő összeütközése a mai Ausztria déli tartományainak területén trópusi parti sávot hozott létre. Éltek itt korallok, trilobiták (háromkaréjú ősrákok) és itt élt a „karintiai cápa” is.

Az egykori élőlények maradványai az évmilliók alatt úgy felelmelkedtek, hogy ma már a hegyekben találhatók meg.

A fogak vizsgálatában az NHM, a Bécsi Egyetem, a Klagenfurti Múzeum és a Szentpétervári Egyetem szakértői vettek részt.

„A karbon korból származó fogak nálunk nagyon, nagyon ritkák” – mondta Feichtinger. A Cladodus gailensis mellett a tudósok a második fog segítségével először azonosították a Saivodus ősi cápanemzetség egyik egyedének jelenlétét Közép-Európában.

A kép illusztráció
Fotó: Pixabay

A harmadik fog csupán komputertomográfos vizsgálat segítségével vált láthatóvá, mivel teljesen be van ágyazódva a kőzetbe. Ezt a rossz állapotú maradványt emiatt nem tudták azonosítani – magyarázta Feichtinger.

A Cladodus gailensis foga egycentiméteres, bár az ebbe a nemzetségbe tartozó állatok foga akár 3 centiméteres is lehetett. A karintiai egyed azonban „semmi esetre sem volt kicsi cápa” – véli a szakértő. Az új faj akár 3-4 méteres is lehetett.

Az új ismeretek alapján a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a karbon kor klímaingadozásaira is következtetni lehet.

Ebben az időszakban két időpontot jellemzett a sarkvidékek erőteljes eljegesedése, amely mindkét esetben a tengerszint süllyedéséhez vezetett. Ez 327 millió és 306 millió évvel ezelőtt erős kihalási hullámot okozott a cápák között. A parti területeken élő cápáknak egyszerűen eltűnt az élettere – fejtette ki Feichtinger.

Látható, hogy az egykori klímakatasztrófa után „az európai tengeri cápák diverzitása nem állt helyre többé” – véli a szakértő. A jégtömegek elolvadása után aztán számos tó és folyórendszer jött létre. „Itt az édesvízi cápák vették át a tengeri cápák helyét. Ez nagyon jól megfigyelhető Európában” – mondta Feichtinger.

Több tízezer, a jurakorból származó fosszíliát találtak Angliában

Több tízezer fosszíliát találtak a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusai egy háromnapos ásatáson egy cotswoldi kőbányában, amelyet a szakemberek az Egyesült Királyság legfontosabb jura időszakból származó tüskésbőrűek lelőhelyének neveztek.

A tengeri állatok fosszíliái a becslések szerint mintegy 167 millió évesek, eredetileg hobbi paleontológusok azonosították a helyszínt régi tudományos kutatások feljegyzéseit olvasva a koronavírus-járvány kijárási korlátozásai idején, majd feltártak számos leletet – adta hírül a BBC News honlapja. A lelőhely pontos helyét biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.

Tovább...