A százéves soproni felkiáltójel

Ez a mozgalmas régi képeslap tíz évvel azelőtt látott napvilágot, hogy Sopronból burgenlandi „fővárost” akartak volna faragni az osztrákok.

Ez a mozgalmas régi képeslap tíz évvel azelőtt látott napvilágot, hogy Sopronból burgenlandi „fővárost” akartak volna faragni az osztrákok. 1921-ben mindent meg is tettek, hogy Sopront megadásra kényszerítsék, s ezáltal leválasszák a magyar haza testéről. De a polgárok nem adták olyan könnyen magukat, ahogy a Rongyos Gárda sem. 

Az épp száz éve, 1921. december 14–16. között rendezett soproni népszavazás végül kimondta: 7107 szótöbbséggel magyarok maradtunk! A felerészt németajkú hajdani szabad királyi város 72,8 százalékkal Magyarország mellett döntött. Mint a Sopron a népszavazás idején 1921–1922 című album írja: Karácsony vigíliáján már óriásplakátok hirdették, hogy Sopron visszakerül Szent István koronája alá. Az új Ausztria olyannyira nem számított erre a végeredményre, hogy el sem akarta fogadni azt, ám végül meghátrált. Hogyne hátrált volt meg, hiszen így is egy vadonatúj tartománnyal, a tőlünk ellopott, általa kitalált Burgenlanddal gyarapodott.

De szeretett volna Sopronná válni Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka, Csáktornya vagy Dunaszerdahely! – hogy csak a trianoni határhoz közeli elcsatolt városokat említsem. Ám a visszatérés esélye nekik nem adatott meg. A soproni Tűzoltótorony ellenben e városainknak is örök jelképpé, felkiáltójellé vált: kedvező történelmi helyzetben a leghatározottabb módon kell fellépni a haza területi integritásáért.

Az Időutazás a magyar múltba 48. részében Dobogókőre röpülünk el a Magyar Turista Egyesület egy 110 éve kiadott képeslapja segítségével.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: A kétnyelvű feliratokkal tűzdelt soproni várkerület 1910 táján (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)