Ősidők óta komoly harci eszközként használják a nyakukat a zsiráfok + videó

Az erőforrások körüli brutális harc, azaz a természetes szelekció fényében a tudósok egy része természetesnek vette, hogy a zsiráf ikonikus nyaka azért fejlődött úgy, ahogy ma látjuk és ismerjük, hogy az állat elérje a leveleket, amelyekhez más növényevők nem férhetnek hozzá. De vajon tényleg ez állhat az evolúció furcsa játéka mögött? – olvasható az Origo cikkében.

Ami Charles Darwin számára kézenfekvőnek tűnt, az azóta nagy érdeklődést váltott ki a tudományos közösségben: egyes biológusok azt vetették fel, hogy ezek a megnyúlt csigolyák nem táplálkozáshoz szolgálnak, hanem inkább fegyverekként vetik be őket a hímek a szerelemért vívott harcban.

Nem minden kutató van azonban meggyőződve erről, ami pedig teret enged a vitának a zsiráf karikaturikus morfológiájának előnyeiről.

Egy ősi növényevő koponyáján és csigolyáján alapuló tanulmány újabb bizonyítékokkal egészíti ki a vitát, amely arra a következtetésre jutott, hogy legalább egy zsiráfszerű állatnak valóban olyan nyaka fejlődött ki, ami alkalmassá tette azt az ütéshez. A megkövesedett csontokat Jin Meng paleontológus, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum kurátora tárta fel több mint 20 éve Észak-Kínában.

Meng és munkatársai a felfedezés friss elemzése során feltárták az emlős olyan jellemzőit, amelyek segíthetnek jobban megérteni a zsiráf egyedi anatómiájának kialakulásában szerepet játszó folyamatokat.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)