Szimfonikus zenekarral kísért fizikabemutató a Műegyetemen

Összesen mintegy hetven különleges programmal, köztük szimfonikus zenekarral kísért fizikabemutatóval várják a kutatók a tudomány iránt érdeklődőket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szeptember 30-án és október 1-jén a Kutatók éjszakája alkalmából, amelyen megnyitja a kapuit az egyetem számos kutatólaboratóriuma is.

Pécs, 2014. szeptember 26. Fehling-próbát végeznek a Kutatók éjszakáján a Pécsi Tudományegyetem Szervetlen Kémia Tanszékének laboratóriumában 2014. szeptember 26-án. MTI Fotó: Sóki Tamás Fotó: Sóki Tamás

Az érdeklődők olyan laboratóriumokba léphetnek be, amelyeket ritkán nyitnak meg a nagyközönség előtt: barangolhatnak a vízlaborban, tehetnek egy sétát a műegyetemi tanreaktorban, megnézhetik, hogyan modellezik a mérnökök a közúti közlekedést, milyen sebességgel süvít a levegő a szélcsatornalaborban vagy éppen mi történik egy földi műholdvezérlő állomáson. Betekintést nyerhetnek a 6G hálózat vagy a kvantumszámítógép működésébe, az önvezető járművek világába, és még a zene is láthatóvá válik, fizikai vizuális megjelenítésében.

Az este egyik különlegességeként, szeptember 30-án Härtlein Károly közös fizikai bemutatót tart a Műegyetemi Szimfonikus Zenekarral, amelynek meghívott vendége Gryllus Dániel lesz. 

A meghökkentő bemutatóiról is elhíresült mesteroktató most azt bizonyítja be, hogy a zene és a fizika látszólag egymástól távoli világa között valójában szoros kapcsolat áll fenn.

A műegyetemi programokra látogatók azt is megtudhatják, mi az oka a színtévesztésnek, és hogy ez a „hiányosság” hogyan korrigálható egy színszűrős szemüveg segítségével.

A legbátrabbak önvezető járművel versenyezhetnek, és fényt deríthetnek arra is, mi hajtja a repülőgépeket, mitől recseg az autórádió vagy éppen előre jelezhető-e a földrengés az Eötvös-inga segítségével. Emellett megpróbálhatnak távoli űreszközökkel beszélgetni, nyomtathatnak fémeket 3D-ben, vagy akár felfedezhetik a bioérzékelők nanovilágát.

A rendezvényen feltárul a fáraók országa is: az ember formálta egyiptomi építészet, köztük a sírok és a rejtett kincsek világába vezetnek be a műegyetemi tudósok.

Az interaktív bemutatókon a résztvevők megismerhetik az ipar 4.0-t és a digitalizáció kihívásait, kiderül, mire következtetnek a mérnökök az emberi szem mozgásából, majd ki is lehet próbálni a szemmozgást követő eszközöket. Szó lesz digitális tanulásról és az online oktatásban szerezhető digitális kitűzőkről, atomenergiáról és fúziókutatásról, a kvantum-összefonódásról és a kvantumkommunikációról, valamint az emberiség pénzügyi sokszínűségéről. Emellett előadás hangzik el a maszkviselés, a távolságtartás és az oltottság szociálpszichológiájáról is.

Idén is lesz sétával egybekötött kincskeresés az egyetemi könyvtárban. A műegyetemi rezidens művészek pedig egyedi elképzeléseiket mutatják be a robotika és művészet kapcsolatára, a színérzékelésre, valamint kísérletet tesznek arra is, hogy egy interaktív kiállítás keretében megfagyasszák az időt, a látogatók pedig saját időlenyomatukat szoborszerű kompozícióként tekinthetik majd meg.

Mint felidézték, az első Kutatók éjszakáját Magyarországon egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében rendezték meg 2005-ben. Härtlein Károly, az intézet későbbi mesteroktatója tette a legtöbb erőfeszítést annak érdekében, hogy elinduljon a programsorozat.

Az eseménysorozat továbbra is ingyenes, ugyanakkor néhány bemutató látogatása előzetes regisztrációhoz kötött. A BME-n szervezett programokról bővebb információ a rendezvény műegyetemi oldalán érhető el.

Borítókép: Fehling-próbát végeznek a Kutatók éjszakáján a Pécsi Tudományegyetem Szervetlen Kémia Tanszékének laboratóriumában 2014. szeptember 26-án (Fotó: MTI/Sóki Tamás)