Azt vizsgálták, hogy van-e toxikus hatásuk a vegyületeknek az egészséges emberi sejtekre. A talált vegyületek antivirális aktivitását pedig az NNK magas biológiai biztonságú laboratóriumában tesztelték.
Boldizsár Imre, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa emlékeztetett arra, hogy jelenleg a gyógyszerpiacon található hatóanyagok jelentős része természetes hatóanyagokon alapul: vagy konkrétan természetes hatóanyagok, vagy ezeknek valamiféle származékai, vagy most már szintetikusan előállított, de valamikor természetes forrásokból megismert hatóanyagok.
Mivel a gombák gazdagok olyan anyagokban, amelyeknek valamiféle biológiai hatásuk van, a kutatócsoport növényi és gombaanyagokat vizsgált.
Olyan endofiton gombákat kerestek, amelyek talajban élnek és fenntarthatók izolátumként.
Mivel egy új vírusról volt szó, az összes kísérleti paramétert optimalizálni kellett. Ennek első lépése volt a vírus izolálása, majd meghatározták a gazdasejtet, amely alkalmas lehet a tesztrendszerben a talált anyag vizsgálatára – ismertette a vizsgálat következő állomását Horváti Kata, az ELKH–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársa, hozzátéve: fontos szempont volt, hogy olyan hatóanyagot találjanak, amely nem toxikus a gazdasejtre. Több tucat anyag vizsgálata után bukkantak rá egy olyan vegyületre, amely megfelelt a kitételeknek.
Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője azt hangsúlyozta, hogy a korokozókkal folytatott küzdelem örök versenyfutás, mindig újabbak jelennek meg, amelyekre fel kell készülnie a világnak. Ez nagy erőfeszítést igényel – mutatott rá, hozzátéve, hogy a vizsgált vegyületek közül tíz-százezerből egy jut el addig, hogy gyógyszer legyen belőle.
A kutatók tájékoztatása szerint a következő lépés, hogy állatokon teszteljék a hatásos vegyületet. A vizsgálatokat a tervek szerint hörcsögökön végzik majd el, mert ezek a rágcsálók sokkal érzékenyebb a koronavírusra, mint az egerek. Ezután következhetnek a fázisvizsgálatok az akkreditált klinikai független szervezeteknél, és hat-tíz év múlva lehet gyógyszer a találmányból.
Kiemelték, hogy
nagy előnye a felfedezett vegyületnek, hogy a jelenlegi vizsgálatok szerint nem befolyásolja a hatékonyságát a mutációk megjelenése.
Nemcsak egy variánsra, hanem többféle variánsra is hatékony, vagyis variánsfüggetlen.
„Ezek a gombák a természetben még soha nem találkoztak ezzel a vírussal, ezért előfordulhat egy olyan szerencsés helyzet, hogy egyáltalán nem alakul ki rezisztencia” – magyarázta Kovács M. Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársa. Jelenleg a felfedezés szabadalmi eljárása folyik, amelynek február elején lesz eredménye. A kutatók úgy vélik, jó esélyük van a nemzetközi szabadalomra.
