Hatalmas óceánok lehetnek a Jupiter fagyos holdjain

Az Európai Űrügynökség (ESA) Jupiter Icy Moons Explorer (Juice – Jupiter jeges holdjainak felfedezője) elnevezésű űrszondája a Francia Guyanán található európai űrrepülőtérről indult útnak. A sikeres kilövés – amit a rossz időjárás miatt egy nappal elhalasztottak – egy ambiciózus utazás kezdete. A cél, hogy minél többet tudjunk a Jupiter óriásbolygó körüli holdak titkairól.

A repülés első pár hetében beüzemelik az antennákat és más műszereket, amelyek a Jupiter környezetét és a jeges holdjainak felszín alatti területeit fogja vizsgálni. Az Ariane rakétának nincs annyi üzemanyaga, hogy a Juice-t közvetlenül a rendeltetési helyére küldje. Ehelyett a rakéta a belső Naprendszer körüli pályára küldte az űrhajót. A nyolcéves utazás során az űrszonda négyszer halad el a Föld és Vénusz mellett, amelyek során a bolygók gravitációs mezejét felhasználva indul tovább a külső Naprendszer felé. Ez egy 6,6 milliárd kilométeres út, amely 8,5 évig tart – a célba érés 2031 júliusában várható.

Az ügynökség főigazgatója, Josef Aschbacher szerint hatalmas eredmény, hogy az indítás problémamentes volt, de mindenkit arra emlékeztetett, hogy még hosszú az út. Minden műszert tesztelni kell, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy megfelelően működnek-e. És természetesen meg kell érkezni a Jupiterhez.

A Juice első saját képeinek egyike. Távolodóban a Földtől (Forrás: ESA)

A Jupiter a Naprendszer hideg, külső részén található, távol a Naptól, a Földre eső fénynek csak egy huszonötödét kapja. De a gázóriás gravitációs hatása miatt kellően meleg lehet ahhoz, hogy egyszerű ökoszisztémák létezzenek a holdakon a vastag jégkéreg alatt sejtett óceánok mélyén – hasonlóan a Föld óceánfenékén található vulkáni nyílások környezetéhez. Emma Bunce professzor, a Leicesteri Egyetem kutatója a BBC-nek arról beszélt, hogy az Europa óceánjának mélysége tízszerese a Föld legmélyebb óceánjának.

Az űrszonda lézerrel 3D-s térképeket készít majd a holdak felszínéről; a magnetométerek feltárják bonyolult elektromos és mágneses környezetüket; más érzékelők pedig adatokat gyűjtenek a holdak körül örvénylő részecskékről. A fényképezőgépek természetesen számtalan képet küldenek vissza.

Mindez a Földtől több száz millió kilométerre történik, ahol a fényviszonyok enyhén szólva sem a legjobbak.

A cél az, hogy minél több információt gyűjtsenek a lehetséges lakhatóságról, hogy a későbbi küldetések hatékonyan kutassanak életnyomok után. A tudósok már azon gondolkodnak, hogyan vihetnének leszállóegységeket a Jupiter egyik fagyott holdjára, hogy átfúrják a kérgét az alatta lévő vízbe.
A Juice űrszonda két elemének fejlesztésében is fontos szerepet játszottak magyar kutatók. Az egyik egy töltöttrészecske-detektor, amelynek néhány egységét az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) munkatársai fejlesztették és gyártották le. A másik a Pride kísérlet, amelynek lényege, hogy a szonda pozícióját távoli kvazárokhoz viszonyítva rettentő pontosan adják meg.

A Juice távolról tanulmányozza a holdakat. Elrepül, de nem száll le rájuk. A Ganymedes – a Naprendszer legnagyobb holdja – a műhold végső célpontja. A körútját azzal fejezi be, hogy 2034-ben a hold körüli pályára áll.

A Juice-on az elmúlt években 23 ország szakemberei dolgoztak, köztük magyarok is, a küldetésre nagyjából 1,6 milliárd eurót fordítottak.

A Juice egyébként nem lesz egyedül. Az amerikai NASA űrügynökség saját műholdat küld Clipper néven. Utóbbi jövőre indul, de erősebb hajtóműveinek köszönhetően hamarabb ér oda. A Clipper az Europa holdra összpontosít.

Borítókép: a Juice 6,6 milliárd kilométeres útja 8,5 évig tart (Forrás: ESA)