A kormány 2021-ben fogadta el az űrstratégiát, ennek elemeként hirdették meg az újabb nemzeti kutatóűrhajós-programot, a Hunort (Hungarian to Orbit). Az űrhatalmak mellett mi lehet a mi szerepünk?
– Mára közel nyolcvan ország rendelkezik űreszközzel. Nem csoda, hiszen már a ma társadalma sem működne űrtechnológia nélkül. A navigáció, kommunikáció, földmegfigyelés a mindennapjaink része. Az ilyen eszközökből egyre több lesz, egyre több területen, hiszen a Föld környezetéből kilépve a Hold és egyes aszteroidák hasznosítása lesz a következő lépés. Ezt a mára közismert tényt sok ország figyelembe veszi, ennek megfelelően törekszik arra, hogy az űrtechnológia piacán meghatározó szerepe legyen. Az űrszektor már egyáltalán nem csak a hagyományos nagyhatalmak terepe. Példaként hozhatjuk a Magyarországhoz hasonló méretű vagy gazdasági fejlettségű országokat; Izraelt, Csehországot, Lengyelországot, Portugáliát vagy Romániát. Mind komoly űrprogrammal rendelkezik, és komoly összegeket költ a terület fejlesztésére.
Ma a világban nem az az ország a kivétel, amelyik komolyan veszi az űrszektort, hanem az, amelyik nem.
Szuperextrém körülmények
– A kiírásra több mint 240 pályázat érkezett. Szakmai pályafutása az űrkutatással kapcsolatos. Szíve szerint jelentkezett volna?
– Objektív körülmények miatt erre esély sem nyílhatott, szóval ezen nem is volt módom gondolkodni. Egy űrhajósnál nem elég, sőt nem is feltétlenül feltétel, hogy űrkutató legyen. Sokkal fontosabb, hogy olyan kiváló és különleges képességekkel rendelkezzen mind fizikai, mind kognitív téren, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy hosszú időn keresztül, szuperextrém körülmények között maximálisan képes legyen elvégezni a feladatát. Ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson nincs lehetőség ismételni, azt a sok és értékes eszközt, kísérletet, amelyet a Hunor programban kifejlesztenek és felviszik az űrállomásra, a lehető legtökéletesebben kell kezelni.
– Kik érezték úgy, hogy eséllyel pályázhatnak?
– Az a kicsit több, mint 240 ember, akik érvényes jelentkezést nyújtottak be, egytől egyig kivételesek. A jelentkezők között megfordult mélytengeri archeológus, asztrofizikus, biokémikus, közgazdász, programozó matematikus, rendszertervező mérnök, építész, közlekedésmérnök, vadász- és közforgalmi pilóta, jogász, orvos és filozófus is.
A legjobban teljesítő lesz a második magyar űrhajós
– Egy orvossal és három mérnökkel kezdődik meg a kétéves kiképzés. A négy jelölt Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András. Mi alapján dől el, hogy közülük végül ki lesz az, akivel elindul az űrhajó?
– Most a kiképzés következik, azaz mind a négyen elsajátítják azokat a készségeket, amelyek az Európai Űrügynökség és a NASA sztenderdjei szerint szükségesek ahhoz, hogy valaki a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén dolgozhasson. Ezenfelül el kell sajátítsák mind az űrállomás, mind a magyar fejlesztésű eszközök használatát, a kísérletek elvégzését. Amelyikük ezekben a legjobban teljesít, az lesz a második magyar nemzeti kutatóűrhajós.
– A közel egy hónapos misszió nagyon hosszú idő. Mit lehet tudni a majdani nyertesre váró feladatokról, tudományos kísérletekről?
– Az eddig kiválasztott több tucat kísérlet és eszköz számos tudományterületet felölel. Van köztük sugárzásvédelmi, orvosi, biológiai, élelmiszer-tudományi és anyagtechnológiai kísérlet is. Ezek közös jellemzője, hogy magyar egyetemek, kutatóintézetek és űripari cégek szellemi termékei. El lehet képzelni, milyen komoly piaci lehetőséget jelent referenciát szerezni a Nemzetközi Űrállomáson. Ez olyan laboratórium, amelyben teljes időtartama alatt pár száz fő dolgozhat. Azon magyar egyetemek nemzetközi megítélésében is pozitív változást fog hozni, amelyek egy űrprogramban főszereplőként részt vehetnek. Ugyanis ez a lehetőség még a világ legelitebb egyetemei számára sem trivialitás. De a javaslattételi lehetőség folyamatosan nyitva van, az Energiatudományi Kutatóintézethez lehet benyújtani a kísérleteket.
