Négyen készülnek, de egy magyar mehet az űrállomásra

A nemzeti kutatóűrhajós-program, a Hunor (Hungarian to Orbit) keretében négy kiváló kvalitású jelölt kezdi meg a kiképzést. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos azt szeretné, ha a program nem állna meg azzal, hogy a magyar űrhajós visszatér a Földre.

Budapest, 2023. március 7. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Schlégl Ádám, Cserényi Gyula, Kapu Tibor és Szakály András (b-j) ûrhajósjelöltek a HUNOR - Magyar Ûrhajós Program sajtótájékoztatóján 2023. március 7-én. A négy jelölt közül egy valaki közel egy hónapos küldetésen vesz majd részt, döntõen magyar fejlesztésû tudományos kísérleteket fog végrehajtani a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén. MTI/KKM Fotó: MTI/KKM

– Most a kiképzés következik, azaz mind a négyen elsajátítják azokat a készségeket, amelyek az Európai Űrügynökség és a NASA sztenderdjei szerint szükségesek ahhoz, hogy valaki a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén dolgozhasson. Ezenfelül el kell sajátítsák mind az űrállomás, mind a magyar fejlesztésű eszközök használatát, a kísérletek elvégzését. Amelyikük ezekben a legjobban teljesít, az lesz a második magyar nemzeti kutatóűrhajós.

– A közel egy hónapos misszió nagyon hosszú idő. Mit lehet tudni a majdani nyertesre váró feladatokról, tudományos kísérletekről?

– Az eddig kiválasztott több tucat kísérlet és eszköz számos tudományterületet felölel. Van köztük sugárzásvédelmi, orvosi, biológiai, élelmiszer-tudományi és anyagtechnológiai kísérlet is. Ezek közös jellemzője, hogy magyar egyetemek, kutatóintézetek és űripari cégek szellemi termékei. El lehet képzelni, milyen komoly piaci lehetőséget jelent referenciát szerezni a Nemzetközi Űrállomáson. Ez olyan laboratórium, amelyben teljes időtartama alatt pár száz fő dolgozhat. Azon magyar egyetemek nemzetközi megítélésében is pozitív változást fog hozni, amelyek egy űrprogramban főszereplőként részt vehetnek. Ugyanis ez a lehetőség még a világ legelitebb egyetemei számára sem trivialitás. De a javaslattételi lehetőség folyamatosan nyitva van, az Energiatudományi Kutatóintézethez lehet benyújtani a kísérleteket.

 

Évtizedekre szóló program

– A négy űrhajósjelöltet bemutató tájékoztatón azt mondta, az alapján, hogy 1980-ban Farkas Bertalan űrrepülése milyen erős katalizátorként hatott a magyar tudományos életre, megalapozott a mostani űrhajósprogram legfőbb célkitűzése, hogy hosszan tartó, felívelő pályára állítsa a magyar tudományt és high-tech ipart. Milyen irányban indulhatnak fejlesztések?

– Számos tudományterület érintett a kísérletekben és feladatokban. És bizony ezen kísérletek közül is van olyan, amely épít Farkas Bertalan 1980-as űrrepülésének tudományos és technológiai eredményeire.

Mi is olyan programot szeretnénk letenni az asztalra, amely évtizedekig meghatározó lesz a hazai high-tech ipar és kutatás-fejlesztés területén.

– Magyarország a 2024-re tervezett misszióval visszatér az űrbe. Hogyan folytatódik a Hunor program a közel egy hónapos űrmisszió után?

– Nyilván ki kell értékelni az eredményeket. Szeretnénk, ha a program nem állna meg ott, hogy a magyar űrhajós visszatér a Földre. A nemzetközi példákhoz hasonlóan az a cél, hogy az elért eredményekből űripari piaci előnyök váljanak, továbbá inspirálják a fiatalokat arra, hogy a természettudományos világ felé induljanak el. Magyarország számára is a magas hozzáadott értéket előállítani képes ipar fejlesztése jelenti a jövőt, ebben pedig megkerülhetetlen szerepe van az űrszektornak.

Borítókép: Schlégl Ádám, Cserényi Gyula, Kapu Tibor és Szakály András űrhajósjelöltek (Fotó: MTI/KKM)