Célegyenesben a magyar űrhajós kiválasztása

Heteken belül várható eredményhirdetés arról a négy jelöltről, akik közül hamarosan kiválasztják a Hunor programban a következő magyar űrhajóst – számolt be a Magyar Nemzetnek Ferencz Orsolya miniszteri biztos. Mint elmagyarázta, az űrkutatásnak kulcsszerepe van Magyarország gazdasági fejlődése szempontjából, de a fiatal generációk is erőt meríthetnek egy ilyen különleges nemzetközi sikerélményből. Kitért arra is, hogy a baloldal nemtörődöm hozzáállása miatt nagy lemaradást kellett behozni az elmúlt években, de a jelenlegi kormány jóvoltából már felfelé ívelő pályára állt a szektor.

Budapest, 2021. november 1. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (ASE) 33. kongresszusának ünnepélyes megnyitója után sajtótájékoztatót tart Budapesten a Hotel Hiltonban 2021. november 1-jén. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Ismertette, a teszteléseknek van egy fizikai része, de nagyon fontos a kísérletek betanulása, miközben a műszerek fejlesztése is zajlik, tehát össze kell érnie az emberi kiképzésnek és a műszeres fejlesztési oldalnak. Mint magyarázta, a fizikai, a pszichikai, illetve a szakmai felkészültségnek az összessége adja ki egy küldetés eredményességét. – A kiválasztás folyamatát kizárólag a programban részt vevő szakemberek irányítják, ezért most csak annyit mondhatok: heteken belül várható az eredményhirdetés – árulta el.

A kísérletekről Ferencz Orsolya kifejtette, hogy van közöttük orvostudományi, űrélettani, gyógyszerkutatási vagy a növénytermesztéshez, illetve táplálkozáshoz kapcsolódó vizsgálat, anyagtudományi kísérletek, de az egyik legfontosabb a sugárzásmérés kérdésköre, melyben Magyarország túlzás nélkül a világon az egyik legjobb.

– Legendás a magyar dózismérő, a Pille, amely Farkas Bertalan repülésekor debütált. Egyre fejlettebb változatai azóta is jelen vannak a világűrben, és szinte az összes űrhajós használja – mondta. – A Hunor programban a Pillét egy teljesen új típusú műszercsaláddá kívánjuk fejleszteni, és már most is jelentős nemzetközi érdeklődés van rá.

A kísérletek fontosságáról szólva a miniszteri biztos azt állította: kiemelkedő jelentőségű az űrkutatás eredményeinek visszaáramlása egyéb tudományos és technológiai területekre. – Nagyon sok csontritkulás elleni vagy kardiovaszkuláris problémára használt gyógyszert köszönhetünk az űrtevékenységnek, a súlytalanságban vizsgált emberi szervezetről megszerzett tudásnak, de egyes anyagtudományi kísérletek is nagyon sokat profitáltak az űrtechnológiából. Az említett sugárzásmérési technológiai innovációt hasznosítja a nukleáris vagy az egészségipar is. Egyébként szigorú követelmény, hogy csak olyan kísérleteteket engedélyeznek elvégezni a Nemzetközi Űrállomáson, így a Hunor programban is, amelyet a földfelszínen – a sugárzási viszonyok és a súlytalanság miatt – elvileg is lehetetlen lenne.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak miért fontos az űrkutatás, amikor jelenleg a szankciós infláció miatt így is rengeteg a kiadás, Ferencz Orsolya elmondta: ez egy régi keletű vita. Megjegyezte, mindig is furcsállotta, hogy ezek a technofób és tudományellenes érvek miért nem más kutatás-fejlesztési területeknél, például a mesterséges intelligenciánál, az akkumulátorfejlesztéseknél vagy a génsebészetnél merülnek fel – nem mintha az említett tudományterületeknél esetükben bármennyire jogos volna. Az űrtechnológiának óriási fejlődést köszönhet az emberiség, de ez már nem csak áttételesen igaz, a világűr direkt részévé vált a gazdaságainknak – tette hozzá. Kifejtette, nem véletlen, hogy pár hete Párizsban az Európai Űrügynökség miniszteri értekezletén a tagállamok arról döntöttek: tovább növelik kiadásaikat az űrszektor területén, pedig a háború okozta nehézségek őket is sújtják. – Mindenki tisztában van azzal, hogy az űr stratégai terület, úgy a szuverenitás, mint a gazdaság területén.

Mára trivialitás, hogy amelyik ország versenyképes és fejlett gazdaságot kíván építeni, annak egyre komolyabban kell invesztálnia az űriparba és az űrképességek megszerzésébe, megtartásába és fejlesztésébe is. Ezek és a rajtuk nyugvó globális szolgáltatások a világgazdaság jelentős részét képezik, melyek nélkül nem lehetne a mai komplex társadalmakat üzemeltetni – érvelt Ferencz Orsolya.

– Azok a kutatások és vizsgálatok, amelyeket az Apollo-programnak is köszönhetünk, beleértve azt, hogy mára okostelefonokba integrált számítógép van szinte mindenkinek a zsebében, az akkori fejlesztési irányokkal katalizálódtak, hiszen az Apollo-programhoz a számítógépek miniatürizálásán keresztül vezetett az út – idézte fel. Emlékeztetett: nem lehetett egy bizonyos méretűnél nagyobb a fedélzeti számítógép, ugyanis a túl nagy méret és súly miatt a program végrehajthatatlan lett volna.

A miniszteri biztos elmondta, hogy az űrtevékenység a napi szintű globális szolgáltatásokhoz, a kommunikációhoz, a navigációhoz vagy a Föld távérzékeléssel történő megfigyeléséhez nélkülözhetetlen, de ez adja az alapját még a korszerű mezőgazdaságnak is. – Ez mára hatalmas üzlet és hihetetlenül dinamikusan bővülő piac, gazdaságilag is megtérülő, jól jövedelmező terület. A világ legjelentősebb gazdasági szervezetei az űrszektor tekintetében további exponenciális bővülést várnak az elkövetkező évtizedekben is. Az innováció és a magas hozzáadott értéket előállítani képes iparágak – mint amilyen az űripar is – jelentik a jövőt, ezek fejlesztése az egyik kitörési pont Magyarország számára is. Tudásalapú társadalomról nem beszélhetünk tudás nélkül. Azt viszont meg kell szerezni, abba fektetni kell – fogalmazott a miniszteri biztos.

Az, hogy egy országnak van-e hozzáférése űrtechnológiához, mára stratégiai biztonsági kérdés is egyben. Rámutatott, az orosz–ukrán háborúnál láthatjuk, hogy egy fegyveres összetűzést is eldönthet, milyen adatokhoz fér vagy nem fér hozzá az adott fél. Tetszik vagy nem tetszik, ezeknek az adatoknak a túlnyomó többsége a világűrből érkezik.

Kitért arra is, hogy a baloldal Magyarország számára tett ajánlatát, miszerint „merjünk kicsik lenni” már unalomig hallgattuk, de arra, hogy ők milyen módon képzelik el hazánk fejlődését, már nem tudnak válaszolni. – Nyilván a szervilizmusnak van egy olyan szintje, amikor minden csodálatos, ami nem magyar, és ennek a baloldalon számos történelmi hagyománya és követője van, a nemzeti-keresztény-konzervatív kormány azonban szerencsére egy másik filozófiát vall. Eszerint a magyar egy tehetséges és rendkívül jóravaló nép, ezért minden lehetőséget meg kell nyitni, ahol a képességeit kamatoztatni és fejleszteni tudja – fejtette ki.

Szerinte egy munka- és tudásalapú társadalmat munkával és tudással lehet felépíteni. Példaként említette, hogy Izrael, Csehország, Szingapúr vagy Lengyelország hatalmas összegeket fordít erre a szektorra, mert ez megéri nekik, hiszen az Európai Űrügynökség számításai szerint egy a hathoz megtérülési arány az űriparban. Magyarország számára is nyilván az a felelős döntés, hogy az itt rendelkezésre álló humán erőforrást és tudást kamatoztatni kell.

– A Covid-válság alatt tovább nőtt a szektor jelentősége, hiszen sokan home office-ból dolgoztak vagy tanultak, amelyet részben a világűrbe telepített eszközök által biztosított szolgáltatások tettek lehetővé – mondta el Ferencz Orsolya.

– Hogy szerintük vissza kell mennünk a barlangba, és hogy hogyan ne csináljunk semmit, azt a baloldal nagyon szépen megmutatta, amikor ők voltak Magyarország kormányrúdjánál. Olyan gazdasági hanyatlásba taszították ezt az országot még messze a 2008-as világgazdasági krízis előtt, hogy az párját ritkítja a magyar történelemben. Nemhogy kiutat nem tudtak mutatni, hanem tönkretették Magyarországnak többek közt ezt a területét is. A nemzeti kormány ezzel szemben egy vállalható és reális, felfelé ívelő jövőképet kínál ennek az országnak – fogalmazott Ferencz Orsolya.

– Ha egykori tudós nagyjaink tudtak nemzetközi élvonalba illő eredményeket hozni ennek az országnak, akkor segítenünk kell, hogy a ma élő tudóstársaink is befuthassák itthonról ezeket a pályákat – vélekedett. Hozzáfűzte, ebből a tudásból Magyarországnak kell profitálnia.

– Ha ne adj’ Isten elveszítenénk a képességeinket, és nem férnénk hozzá a világűr adta gazdasági és biztonságpolitikai lehetőségekhez, akkor mindent drága pénzen meg kéne vásárolnunk, persze ha mások egyáltalán eladják nekünk. Ez egyrészről súlyos szuverenitási kérdés, másrészt gazdasági: miért mi fizessünk másoknak, inkább mások fizessenek nekünk egyes űripari termékekért, szolgáltatásokért! A megszerzett tudásból, technológiai fejlesztésekből szülessenek jól fizető magyar munkahelyek és profitáljanak belőle a magyar vállalatok – sorolta érveit.

A nők szerepéről szólva az űrkutatásban a miniszteri biztos sajnálatát fejezte ki, amiért a jelentkezőknek csak 16 százaléka volt nő, melynek oka szerinte a hölgyek önbizalomhiánya. Úgy gondolja, a lányokat már gyermekkorukban bátorítani és segíteni kell. Az úgynevezett STEM szektorban látszik már némi előrehaladás, mert a természettudományi és műszaki pályákon is megnőtt a hölgyek aránya.

– Fontos, hogy őket később se veszítsük el, mert az akadémiai világba megdöbbentően kevés hölgy jut el e területen – mondta.

A jövőbeni tervekről szólva Ferencz Orsolya elmondta: az új magyar űrhajóst a középiskolai oktatásba is szeretnék bevonni szerte a Kárpát-medencében. – Ez olyan élményt és motivációt adhat a fiatal generációknak, amelyet Farkas Bertalan repülése jelentett annak idején, hiszen az ő űrutazásának hatására generációk sora indult el a természettudományok irányába – zárta gondolatait a miniszteri biztos.

Borítókép: Ferencz Orsolya miniszteri biztos (Fotó: MTI/Kovács Attila)