Ismét lesz magyar az űrben

Magyar asztronauta hódíthatja meg a világűrt újra a Hunor-programnak köszönhetően két év múlva – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett űrpolitikai konferencián. A hozzászólók arról beszéltek, hogy az űrpolitikának és az űrjognak a hétköznapokban is fontos szerepe van, valamint szót ejtettek a kormány által elfogadott űrprogram eddigi sikereiről. Ennek eredményeként megindult a felzárkózás az európai élbolyhoz, melynek köszönhetően Magyarország egyre jobban be tud kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe a kutatás és az oktatás terén is.

Űrpolitikai konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. október 13-án. A képen balról jobbra: Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság vezetője, a Médiatanács elnöke; Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikért felelős államtitkára; Deli Gergely, Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Isabella Poldrugo, az Európai Bizottság űrpolitikai elnökhelyettese; Kai-Uwe Schrogl, az Európai Űrügynökség politikai ügyeire specializálódott tanácsadója Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Deli Gergely, az NKE rektora szerint az űrrendszerek egyre jobban támogatják a magyar gazdaságot, mert nélkülözhetetlenek a mindennapi élet részét képező navigációhoz, internethez vagy a tévézéshez. Új űrkor hajnalán vagyunk, ami egy másfajta űrversenyt hozott el, és új kihívások elé állít minket – mondta. Emlékeztetett: Magyarországnak hosszú története van az űrkutatásban, és felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalomtudományok szükségszerűek egy sikeres magyar űrprogram megalkotásához. Ez az a cél, melyet a magyar kormány 2021-ben elfogadott űrprogramja kitűzött – fogalmazott. A rektor büszke az NKE űrjoggal és űrpolitikával foglalkozó politikájára, valamint arra is, hogy az intézet aktív tagja az ESA-nek. Örömmel jelentette be, hogy 

az Európai Űrjogi Központ (ECSL) az NKE-t választotta ki a 2023-ban megrendezésre kerülő űrjogi és -politikai nyári tábor vendéglátójának, ami pozitív hatással lesz a hazai űrjogi kutatásra.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint az a legfontosabb, hogy csak Föld van, amin valamiképpen osztozni kell. Úgy vélekedett, hogy az emberiség történelme fordulóponthoz ért, és a világűr ebben meghatározó szerepet játszik. Kijelentette, 

Magyarország előre lépett, amikor 2018-ban a kormány az űrpolitika külügyhöz rendelése mellett tette le voksát, és a mögöttünk hagyott négy év után megállapítható, hogy a kormány jó döntést hozott. 

Emlékeztetett, hogy a 2021-ben elfogadott nemzeti űrstratégiával elkezdtük felépíteni és megerősíteni a nemzetközi együttműködést, melynek során az EU és az ESA váltak a legfontosabb stratégiai partnereinkké. Ferencz Orsolya elmondta, hogy 

négy jelölttel indítják az asztronauta programot a hónap végén. 

A programmal kapcsolatban egyetlen negatívumként azt említette meg, hogy viszonylag kevés nő jelentkezett rá. Kiemelte, hogy a magyar űripar nagyon fontos része a stratégiának, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve elkezdtek összeállítani egy vállalatoknak címzett katalógust. A miniszteri biztos azt reméli, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek a gyümölcsei hamarosan beérnek az ipari szektorban.

Borítókép: Űrpolitikai konferencia a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. október 13-án. A képen balról jobbra: Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetője, a Médiatanács elnöke; Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikért felelős államtitkára; Deli Gergely, Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Isabella Poldrugo, az Európai Bizottság űrpolitikai elnökhelyettese; Kai-Uwe Schrogl, az Európai Űrügynökség politikai ügyeire specializálódott tanácsadója (Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem/Szilágyi Dénes)