Ismét lesz magyar az űrben

Magyar asztronauta hódíthatja meg a világűrt újra a Hunor-programnak köszönhetően két év múlva – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett űrpolitikai konferencián. A hozzászólók arról beszéltek, hogy az űrpolitikának és az űrjognak a hétköznapokban is fontos szerepe van, valamint szót ejtettek a kormány által elfogadott űrprogram eddigi sikereiről. Ennek eredményeként megindult a felzárkózás az európai élbolyhoz, melynek köszönhetően Magyarország egyre jobban be tud kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe a kutatás és az oktatás terén is.

Űrpolitikai konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. október 13-án. A képen balról jobbra: Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság vezetője, a Médiatanács elnöke; Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikért felelős államtitkára; Deli Gergely, Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Isabella Poldrugo, az Európai Bizottság űrpolitikai elnökhelyettese; Kai-Uwe Schrogl, az Európai Űrügynökség politikai ügyeire specializálódott tanácsadója Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Magyar asztronauta világűrbe küldését tervezzük 2024-ben, aki minden idők második magyar űrhajósa lesz – jelentette ki Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott európai űrpolitikai konferencián. A végig angolul zajló nemzetközi értekezleten az államtitkár elmondta, hogy

mérföldkő ez az összejövetel Magyarországnak az űrpolitika szempontjából, mert előmozdítja és fontosabbá teszi hazánk nemzetközi űrtevékenységét. 

Az európai űrszektor dinamikus fejlődése csak akkor biztosítható, ha harmonikus és kiegyensúlyozott együttműködés áll fenn az ESA és az EU között, Magyarország pedig ennek szerves része akar lenni hozzájárulásával – hangsúlyozta. Ismertette, hogy Magyarországot gyakran nevezik ambiciózus kis űrállamnak, ennek eléréséért eddig is sokat dolgoztunk. Felidézte, hogy 

hazánk 2015-ben csatlakozott az ESA-hez, tavaly megalkotott egy űrstratégiát, valamint elkezdte a Hunor programot, melynek keretében magyar űrhajóst akar küldeni a világűrbe. 

Megjegyezte, hogy az EU és az ESA mellett szorosan együtt kell működnünk az ENSZ-szel és a NATO-val. Kitért arra is, hogy idén 16,8 millió euró volt a hozzájárulásunk az ESA-hez, és azt tervezzük, hogy ezt legalább a jelenlegi szinten fogjuk tartani, mellyel meg akarjuk erősíteni elkötelezettségünket a program iránt a novemberben esedékes párizsi miniszteri találkozón. Felszólalása végén Sztáray Péter úgy fogalmazott: a biztonság, a fenntarthatóság, valamint az űr békéje fő prioritása és közös érdeke a jövő generációinak, és szerinte még ebben az évtizedben az emberiség vissza fog térni a Holdra, a következőben pedig meghódítja a Marsot.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke kijelentette, hogy a konferencia célja a szabályozási biztonság létrehozása egy olyan több száz millió dolláros iparág számra, ami egyre fontosabb szerepet játszik a társadalmakban. Kijelentette, hogy az NMHH partnere akar lenni a belföldi és a külföldi szolgáltatóknak, amikkel a magyar kormányzat sikeres együttműködést alakított ki különösen azokon a területeken, amelyek a legnagyobb előnyöket tudják biztosítani a társadalomnak. Beszélt arról is, hogy 

szponzorálják a következő magyar műhold kifejlesztését, amit a műszaki egyetem fog pályára állítani idén decemberben. 

Remélte, hogy az NMHH és az NME közti kitűnő együttműködés jövőre is folytatódik, mert céljuk létrehozni egy értékes és versenyképes magyar űripart, illetve segíteni az űrkutatást és az oktatást.

Deli Gergely, az NKE rektora szerint az űrrendszerek egyre jobban támogatják a magyar gazdaságot, mert nélkülözhetetlenek a mindennapi élet részét képező navigációhoz, internethez vagy a tévézéshez. Új űrkor hajnalán vagyunk, ami egy másfajta űrversenyt hozott el, és új kihívások elé állít minket – mondta. Emlékeztetett: Magyarországnak hosszú története van az űrkutatásban, és felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalomtudományok szükségszerűek egy sikeres magyar űrprogram megalkotásához. Ez az a cél, melyet a magyar kormány 2021-ben elfogadott űrprogramja kitűzött – fogalmazott. A rektor büszke az NKE űrjoggal és űrpolitikával foglalkozó politikájára, valamint arra is, hogy az intézet aktív tagja az ESA-nek. Örömmel jelentette be, hogy 

az Európai Űrjogi Központ (ECSL) az NKE-t választotta ki a 2023-ban megrendezésre kerülő űrjogi és -politikai nyári tábor vendéglátójának, ami pozitív hatással lesz a hazai űrjogi kutatásra.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint az a legfontosabb, hogy csak Föld van, amin valamiképpen osztozni kell. Úgy vélekedett, hogy az emberiség történelme fordulóponthoz ért, és a világűr ebben meghatározó szerepet játszik. Kijelentette, 

Magyarország előre lépett, amikor 2018-ban a kormány az űrpolitika külügyhöz rendelése mellett tette le voksát, és a mögöttünk hagyott négy év után megállapítható, hogy a kormány jó döntést hozott. 

Emlékeztetett, hogy a 2021-ben elfogadott nemzeti űrstratégiával elkezdtük felépíteni és megerősíteni a nemzetközi együttműködést, melynek során az EU és az ESA váltak a legfontosabb stratégiai partnereinkké. Ferencz Orsolya elmondta, hogy 

négy jelölttel indítják az asztronauta programot a hónap végén. 

A programmal kapcsolatban egyetlen negatívumként azt említette meg, hogy viszonylag kevés nő jelentkezett rá. Kiemelte, hogy a magyar űripar nagyon fontos része a stratégiának, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve elkezdtek összeállítani egy vállalatoknak címzett katalógust. A miniszteri biztos azt reméli, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek a gyümölcsei hamarosan beérnek az ipari szektorban.

Borítókép: Űrpolitikai konferencia a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. október 13-án. A képen balról jobbra: Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetője, a Médiatanács elnöke; Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikért felelős államtitkára; Deli Gergely, Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Isabella Poldrugo, az Európai Bizottság űrpolitikai elnökhelyettese; Kai-Uwe Schrogl, az Európai Űrügynökség politikai ügyeire specializálódott tanácsadója (Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem/Szilágyi Dénes)