Lomha mozgású „biológiai fegyverek” érkeztek Szegedre

Gila néven is ismert viperagyíkok (Heloderma suspectum) érkeztek a Szegedi Vadasparkba, az Egyesült Államok délnyugati és Mexikó északnyugati részén őshonos hüllőféléket az állatkert trópusi házában figyelhetik meg az érdeklődők – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A vadaspark gyűjteményéből a rákosi viperák érkezéséig hiányoztak a méreggel ölő állatok, de a hazai hüllőfaj veszélyessége nem mérhető a legutóbb érkezett gilához vagy más néven viperagyíkhoz.

A Mexikó és az Egyesült Államok nyugati, száraz, félsivatagos területein élő gyíknak félelmetes a híre, és bár egy egészséges felnőtt embernek nem tudna halált okozni a mérge, azok elmondása szerint, akik már átélték a harapását, rendkívül fájdalmas „biológiai fegyverrel” rendelkezik.

A lomha mozgású hüllő egyáltalán nem agresszív, kerüli az ember közelségét, csak akkor lehet veszélyes, ha zaklatják. Sajnos a rossz híre miatt ezt sokan megteszik, és számos egyedet gyűjtenek be illegálisan eladási célból is.

A gyíkok között csak a viperagyíkok két faja – a gila mellett a mexikói viperagyík – rendelkezik erős méreggel. A kígyókkal ellentétben azonban nem préselik áldozatukba a méreganyagot, hanem csak hagyják, hogy a foguk által ejtett sebbe belefolyjon az. 

A viperagyíkok ragadozók, főleg kisemlősökkel, madarakkal, tojással és hüllőkkel táplálkoznak, de néha dögöket is fogyasztanak.

A viperagyíkok 38-58 centiméter hosszúak, tömegük 0,7-2,3 kilogramm, rücskös bőrük színezete kitűnő álcát nyújt a kavicsos, homokos sivatagban. Farkuk rövid és vastag; zsírt raktároznak benne a táplálék és víz nélküli időkre. Magányosan, a talaj üregeiben élnek, éjjel aktívak.

A Szegedi Vadasparkba érkezett két ritka hüllő a trópusi házban látható – igaz, fel kell készülni, hogy a félénk mérgesgyíkok megpillantása időbe telik, mivel a nyugodt zugokat kedvelik.

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pixabay)