Ugyan az elmélet már korábban is létezett, a ritka leleten a kutatók olyan DNS-t vizsgálhattak meg, amely jóval a feltételezett vándorlás előtti időkből származik. A világ mai népességének génjeivel összevetve láthatóvá vált, hogy a bevándorlók otthagyták genetikai jegyeiket Afrika legeldugottabb sarkaiban is.
„Ez az első, Afrikában fellelt ősi emberi génkészlet, amelyet valaha feltérképeztek” – mutatott rá Marcos Gallego Llorente, a Cambridge-i Egyetem genetikusa, a Science tudományos folyóirat aktuális számában közzétett tanulmány egyik szerzője.
Korábban csak az északi és a sarkvidéki területeken talált minták genomját tudták szekvenálni (meghatározni a DNS építőköveit alkotó nukleotid-bázisok sorrendjét), mert a genetikai anyag ott hosszabb ideig fennmarad.
Etiópiában 2011-ben régészek a helyi lakosok segítségével felfedeztek egy barlangot, ahol egy nagyjából Kr. e. 2500 éve meghalt férfi – akit Motának neveztek el – maradványaira akadtak. Halántékcsontjából sikerült ép DNS-t kivonni.
Az ősi DNS és a modern minták összevetésével feltérképezték az elmúlt 4500 évben végbement genetikai változásokat. Azt találták, hogy a mai kelet-afrikai népesség akár negyedrészt eurázsiai felmenőktől származhat, a kontinens távoli nyugati és déli vidékein lakók genomjának legalább 5 százaléka utal az Afrikába „visszavándorolt” elődökre.
Ezt a „géninjekciót” az úgynevezett eurázsiai visszaáramlásig vezették vissza a tudósok. Ezzel a kifejezéssel azt a mintegy 3000 ezer évvel ezelőtti időszakot jelölik, amikor a Közel-Keletről és az Anatóliai-félszigetről Afrika „szarvára”, a kontinens északkeleti részére áramlottak vissza az emberek, vagyis épp a fordítottja ment végbe a 100 ezer évvel ezelőtti folyamatnak, amikor a mai ember először hagyta el Afrikát.
A visszavándorlás olyan arányú lehetett, hogy Északkelet-Afrika korabeli népességének akár negyedét is kitehette. Nem ismeretes, miért áramlottak vissza ekkora tömegek a fekete földrészre. Egy elmélet szerint a termékeny földet kereső kőkori népek a Nílus forrásvidéke felé haladva juthattak el Afrika szarvára. Ezt támaszthatja alá, hogy az először a Közel-Keleten termesztett búza és az árpa nagyjából 3000 évvel ezelőtt tűnt fel a kelet-afrikai élelemnövények között.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!