Hogyan építették meg a piramisokat, vagy miként vitték a helyszínre a Kheopsz fáraó síremlékének építéséhez szükséges mintegy 2,5 millió kőtömböt, amelyek legsúlyosabbjai akár 60 tonnát is nyomhatnak? – többek közt ezekre kérdésekre keresik a választ a ScanPyramids nevű kutatócsoport tagjai.
A nemzetközi csapat csak olyan módszereket vet be, amik semmilyen formában nem károsítják az ősi építményeket. Vizsgálják majd többek között a leghíresebb, gízai piramisokat – ezek közé tartozik Kheopsz vagy más néven Hufu fáraó végső nyughelye, mely a legnagyobb piramis Egyiptomban –, de több más, Nílus menti helyszínre is ellátogatnak.
Az expedíciót egy idén alakult francia nonprofit szervezet kezdeményezte, amelynek célja, hogy több különböző tudományterület és a legkorszerűbb technológia bevonásával kutasson történelmi leleteket. Egyik alapítója például Mehdi Tayoubi, a műemlékek 3D-s, digitális rekonstrukciójával is foglalkozó Dassault Systemes egykori igazgatója.
A piramisok titkai utáni kíváncsiság nem kopott meg az utóbbi évtizedek során: nyáron például a Leeds-i Egyetem kutatói egy robotot küldtek be Kheopsz fáraó piramisába, hogy többet tudjanak meg a legnagyobb ilyen építmény sírkamráinak szellőztetőrendszeréről.
A királyi sírkamrából ugyanis két járat is vezet a felszínre, átmérőjük mindössze 0,2 méter, rendeltetésüket viszont nem ismerjük, és csak feltételezhető, hogy tényleg szellőzésre szolgáltak-e, az ugyanis kérdéses, hogy egy elvileg zárt sírt miért kellene szellőzőkkel ellátni. Mindez azonban csak egy talány azok közül, amelyek a hatalmas kőépítmény eredetével és építésével kapcsolatosak.
Kheopsz fáraó piramisa az egyik legnagyobb és legrégibb fennmaradt építmény, az ókori világ hét csodája közül az egyik.
