Köztük volt az 1957-ben megszervezett közlekedési-szabotázs elhárító osztály egyik alosztályának vezetője is – folytatta a kutató. A húszfős szervezet feladata a vasúti infrastruktúra biztosítása volt, az alosztályon dolgozó operatív tisztek jelentős részben vasúti dolgozókat szerveztek be.
A társaság az Orient expressz két, Bécset érintő útvonalán teljesített szolgálatot. Ezen a vonalon dolgozott hálókocsi-kalauzként a korrupciós ügy főszereplője, a „Sípos” fedőnéven működő Máthé József is. Máthé 1958-ban merész ötlettel állt akkori tartótisztje elé: lássák el maguk csempészáruval a Belügyminisztériumot. A két titkosszolga ebből jelentős vagyonra tett szert: 1959 és 1962 között több mint másfél millió forintot gyűjtöttek össze. Fokozatosan építették ki a csempészhálózatot, a polgári elhárítás több vezetőjét is sikerült beszervezniük.
Árulkodó képet festett a kommunista titkosszolgálatok személyi állományáról Borvendég Zsuzsanna történész is. Hollósi Péter alezredes a politikai rendőrség levél-ellenőrzési osztályának vezetőjeként a társadalom feletti teljes ellenőrzés jelképe volt – mondta a levéltár tudományos munkatársa. A történész szerint Hollósi jelentéseiből nem csak az derült ki, hogy munkája során több tízezer embert figyelt meg a vezetése alatt álló osztály. A nagy hatalommal felruházott alezredes értelmi képességei korlátozottak lehettek, amint jelentéseiből is kitűnik. Hollósi – mondta a történész – Nyugatra szökött, ám csekély képességei a nyugati hírszerzést is meglephették: eredménytelen kihallgatása után a CIA nem adott neki menedékjogot. Hamarosan a magyar hatóságok elkapták a dezertőrt, ám szellemi képességeire hivatkozva végül elkerülte a halálbüntetést.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!