Az unitáriusok a tordai eseményt tekintik az unitárius egyház születése pillanatának, ezért minden évben, a január 6. és 13. közé eső vasárnapon ünnepi istentisztelettel emlékeznek meg a jelentős eseményről. A tordai országgyűlést követően az Erdélyi Fejedelemségben három törvényes nemzet és négy bevett vallás tagjai éltek együtt.
Torda, az országgyűlések városa
Amikor azt mondjuk, tordai országgyűlés, leggyakrabban az 1568 januárjában tartott eseményre gondolunk. Ám emellett minimum 126 országgyűlést tartottak ugyanitt – azért nem tudni pontosan, hogy ezenfelül hányat, mert nem mindegyikről maradt fenn írásos jegyzőkönyv. Ezzel Torda az erdélyi városok közül a csúcstartó az országgyűlési helyszínek tekintetében. Az elsőt 1288-ban még Kun László uralkodása idején tartották (legalábbis erről van emlék, de vannak tudósok, akik szerint már Szent István korában is itt gyűltek össze az erdélyi nemesek), az utolsót pedig 1697-ben. Az 1505-ös gyűlésen erősítették meg a három nemzet unióját, az 1542-esen lett János Zsigmond Erdély fejedelme, az 1557-esen pedig hivatalosan is elismerték az evangélikus vallást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!