nem a székelység az első magyar néptömeg Székelyföldön.
A jelen lévő szláv települések mellett pusztán a helynevek vizsgálatával is igazolható a tatárjárásnál valószínűleg korábbi, legalább részben magyar települési réteg megléte. A 13–14. században felbukkan egy sor új településnév, és régebbi birtoknevek eltűnnek, ami Botár István szerinte a székelyek beköltözését mutatja. Ők – mint Aporék példája mutatja – nem voltak jó viszonyban a szomszédos, nem székely jogállású nemesekkel.
Az általános elképzelés szerint a magyarság erdélyi térnyerését a várak kiépítése jelöli ki, de ez több szempontból cáfolható, mi több, a csíki várak minden bizonnyal magánföldesúri várak voltak, méghozzá a 13. századból – hangsúlyozta a régész. Ráadásul az ottaniakhoz hasonló leleteket a Kárpátokon túl, a Batca Doamnei-i várban is találtak, III. Béla verette érmékkel együtt, azaz a magyar határvédelem a 12. század közepén nemhogy elérte, de bőven túl is nyúlt a történelmi Erdély határain.
Az is igaz, hogy jóval ezt megelőzően, a vaskorban éltek dákok a térségben, akár tetszik ez a helybélieknek, akár nem – jelentette ki az előadáson Botár. Honfoglalóknak vagy pláne avaroknak nincs nyomuk, bármennyire szerette volna ő 2001 óta megtalálni őket.
Ezt az MNO-nak részletesebben is kifejtette. Mint mondta,
a dák elit a várait már a római foglalás idején elhagyta, és „ezt román kollégák is vallják”.
A következő népesség alapvetően a gótokhoz köthető, akik leletei között „nincs markáns nyoma a dák népességnek”, tehát a dák köznép is eltűnt a római háborúk után.
A gótok 4. század utáni távozásával viszont a későbbi szórványos szláv beszivárgástól eltekintve a Csíki-medence kiürült, és csak az ezredforduló táján jelennek meg az immár a Magyar Királyság lakóihoz köthető első leletek. A románság középkori jelenléte – bár etnikumot nehéz meghatározni – nem azonosítható, írott forrásokban pedig
Csíkban csak a 16. században említenek először román pásztorokat.
Ugyanakkor a térségbeli Árpád-kori magyar jelenlét a leletek alapján vitathatatlan: Botár nagy sikerélménye volt, amikor a templomok belsejében megtalálták az Árpád-kori templomokat, ez egyben azt is bizonyította, hogy a korábbi hiedelmekkel ellentétben a falu nem „költözött le” a hegyekből, hanem eleve ott volt. Azaz a templomépítések így legkésőbb a 12. században elkezdődtek a Csíki-medencében is, a megtalált kőlapoknál is régebbi fa- és agyagtemplomok még korábbiak lehetnek.
