Szovjetunió-erejű birodalom rohanta le hazánkat

Megnyerhettük volna 775 éve a muhi csatát? Csak a kővárak lakói élték túl? Nyolc tévhit a tatárjárásról.

Veczán Zoltán
2016. 04. 12. 13:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A meghódított országokból tömegével sorozták be a muzulmán és a kínai hadmérnököket, akik akár ezrével is építették a hadigépeket, és be is vetették azokat a magyar várostromok során. Így csak azok a kővárak úszták meg, amelyek a portyázó csapatok és nem a fősereg útjába estek.

Valóban vannak elpusztult ispánsági központok, illetve a kunok alföldi betelepítése is az ottani lakosság kipusztulását jelzi. Ugyanakkor a Dunántúlt például csak a IV. Bélát üldöző tatár csapatok érintették, így az aránylag megmenekült. A valódi katasztrófát jelző, 50 százalékos veszteség mindenképpen túlzó B. Szabó szerint, és Muhinál sem veszett oda a teljes magyar haderő. Hiszen ha így lett volna, akkor nem tudott volna a magyar király újabb és újabb seregeket kiállítani a helyzetet kihasználó szomszédok, például az osztrák főherceg kiverésére a nyugati megyékből vagy a lengyelek megsegítésére a tatárok ellen. A szomszédaihoz képest az ország nem gyengült meg. Az orosz fejedelmek jobban megsínylették a tatárokat, ott szinte minden főbb települést elpusztítottak

Szokás lebecsülni Ögödej nagykán halálát, pedig fontos történés volt. Családtagként Batu is érdekelt volt az örökösödési viszályokban, amelyekbe pedig Magyarországról nem tudott volna beavatkozni. A többi herceg is így tett, és mindenki vitte magával a saját hadseregét is – így hiába pótolták a veszteségeiket besorozott kunokkal és magyarországiakkal is, a haderő meggyengült, és a hadjárat is elvesztette összbirodalmi legitimációját. Ráadásul Kelet-Európában felkelések törtek ki a mongol uralom ellen, így a további hódítás előtt azt is konszolidálni kellett.

Erről már esett szó az előzőkben, nem voltak híján az ostromgépeknek a mongolok; egyébként benne volt a pakliban, hogy visszajönnek, ezt 1248-ban a nagykán váratlan halála állította csak meg; kérdéses, hogy egy ilyen támadással Nyugat-Európa mennyire tudott volna dacolni. Egy amerikai kutató szerint kínai források „kun hadjáratként” hivatkoztak Batu expedíciójára, eszerint a mongolok a kunokkal jó viszonyt ápoló országokat támadták meg, így Magyarországot és az orosz fejedelmeket. Hiszen ha meg akarták tartani a sztyeppét, meg kellett gyengíteniük a környező hatalmak erejét, hogy azok ne avatkozzanak be a kunok javára. A tatárok egyébként még a későbbi évszázadokban is rendszeresen betörtek az országba.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.