Indiánokkal bizniszeltek a vikingek

Miközben nálunk Szent István király uralkodott, a vikingek Leif Eriksson révén partra szálltak Új-Fundlandon.

1960 óta már régészeti bizonyítékok is vannak arra vonatkozóan, hogy a vikingek megelőzték Kolumbuszt Amerikában. Az ügyvédi diplomával rendelkező Helge Ingstad norvég kutató ugyanis ekkor lelt rá L’Anse aux Meadows falucska mellett a vikingek egyik telepére. Mindenki sokkal délebbre, a ma szőlőtermő vidékeken kereste a vikingek nyomát, ám Ingstad a régi leírásokra és saját intuíciójára hallgatva került a faluba, ahonnan egy halász vitte egy régi házhelyekkel teli rétre. Hat év alatt nyolc épületet ástak ki, akadt köztük 25 méteres is. Találtak például orsógombokat is, ami nők jelenlétére utal. Kovács is dolgozott Leif Eriksson telepén, a közeli tőzeglápból kinyert gyepvasércet munkálta meg. A láp szemétlerakóként is szolgált, így itt is találtak tárgyakat. A telep – amelyen a leletek szerint skraelingek, azaz indiánok is éltek, feltehetően a vikingek után – 1978 óta a UNESCO-világörökség része, azóta újjáépítettek házakat, és látogatóközpontot is berendeztek itt.

Tavaly nyáron aztán újabb amerikai vikingtelepre bukkantak, méghozzá műholdak révén – számolt be róla idén áprilisban a The New York Times. Az új telep Új-Fundland délnyugati részén, Point Rose mellett található, mintegy 640 kilométerre L’Anse aux Meadowstól. A felfedezésből a Nova című dokumentumfilm-sorozat egyik kétórás epizódját forgatták le Vikingek kiásva címmel. Ebben mesélte el Sarah H. Parcak űrarcheológus, hogy Grönlandtól Massachussettsig végigpásztázta a partvidéket, a műholdképeket elemezve több potenciális helyszínt is meghatározott, végül egy elszíneződött növényzetet ábrázoló fotó nyomán egy telepre rá is találtak, ahol fémmegmunkálás nyomaira, valamint építményekre bukkantak. A radiokarbon-vizsgálatok bizonyították, hogy a leletek a viking korból származnak, így a régészek nyáron visszatérnek, hogy hozzákezdjenek a telep teljes feltárásához.