Argentínai magyar emigrációs dokumentumok váltak kutathatóvá

A hatezer darabos gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába került.

Az elmúlt évtizedekben az intézményben kiépült egy olyan kutatható gyűjtemény, amely nemcsak a határon túl élő magyar lakosság, hanem a diaszpórában és az emigrációban élők irodalmi hagyatékára egyaránt koncentrál. Ezt bővíti az új argentin gyűjtemény, amelyet a Buenos Aires-i Hungária Könyvbarátok Köre, Kölcsönkönyv- és Levéltár adományozott a múzeumnak – mondta Csorba Csilla, a PIM igazgatója az anyagot bemutató szerdai sajtótájékoztatón.

A múzeum munkatársai kiemelték: az 5300 magyar nyelvű, illetve a magyarságról szóló hétszáz idegen nyelvű kötetből, folyóiratból, tudományos műből és biográfiából álló anyag értékes forrásként szolgálhat az emigrációkutatás számára, hiszen például a Hatikva folyóirat mellett több olyan kiadványt is tartalmaz, amely magyar közgyűjteményekben eddig nem vagy csak részben szerepelt.

Az 1976-ban megalakított Buenos Aires-i kölcsönkönyvtár állománya nagyrészt emigrációs kiadvány, illetve személyi hagyaték. A PIM elsődleges célja, hogy a teljes állományt a Huntéka integrált gyűjteménykezelő rendszer adatbázisának a segítségével kutathatóvá tegye.

A II. világháború végén emigrált magyarok jelentős része telepedett le Argentínában, majd később, az 1956-os forradalom és szabadságharc elől is sokan menekültek a dél-amerikai államba. Ma Argentínában mintegy 30 ezer magyar leszármazott él – mondta el Mészáros Tibor muzeológus.

Kifejtette, hogy az argentínai magyar kolónia fénykorának számító 1950-es, 1960-as években öt magyar könyvkiadó működött az országban, és a tucatnyi újság között még magyar nyelvű vicclap is létezett.

Mint Kiss Borbála muzeológus kiemelte, az anyag külön érdekessége, hogy a maga teljességében mutat be egy olyan könyvtári állományt, amely egy emigráns közösség életében évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott. Nagy számban tartalmaz kézikönyveket, lexikonokat, díszes kiadványokat és reprezentatív albumokat, de a határon túli, elcsatolt területekkel kapcsolatos szakirodalom is megtalálható benne a lektűrirodalom, az útleírások és mesekönyvek mellett.

A gyűjtemény három csoportra osztható: a két világháború között Magyarországon megjelent és az emigránsok által kivitt kötetekre, az elsősorban Buenos Airesben, leginkább magyar nyelven kiadott könyvek csoportjára, valamint a világ más pontjain, például Párizsban, Hongkongban, Brüsszelben vagy New Yorkban magyar nyelven megjelent emigrációs kiadványokra.

Az anyag Magyarországra szállításának előkészületei már 2012-ben elkezdődtek, végül a hét köbméternyi dokumentum ez év januárjában került a PIM előkészítő raktárába. A gyűjtemény feldolgozása azóta folyamatosan zajlik.