Rég és talán méltatlanul elfeledett tény, hogy holland, svájci és spanyol sportolók egész sora maradt távol az 1956-os melbourne-i olimpiától az említett országok magyar forradalommal vállalt szolidaritását kifejezendő. A jövő héten többen a sportvilág akkori sztárjai közül hazánkba látogatnak a háromnapos „Dank! Merci! Gracías!” rendezvényre, amelyen történészek, sportújságírók részvételével konferenciát is tartanak a bojkottról.
Csak, hogy érzékeljük: Ada den Haan holland mellúszó éppen társainak mutogatta az uszodában olimpiai formaruháját, amikor szóltak neki, hogy az utazás elmarad. Figyelte a magyar forradalomról szóló híreket, a bejelentést azonban megrökönyödve fogadta. Tovább edzett, hogy 200 méteren mellúszásban megdöntse a világcsúcsot, amelyet sikerült is több mint 2 másodperccel megjavítania – de nem az olimpián.
Távollétében Ursula Happe nála 6,7 másodperccel gyengébb teljesítménnyel lett ötkarikás bajnok Melbourne-ben.
Hozzá hasonlóan biztos aranyéremtől esett el 100 m női gyorson honfitársa, Cocky Gastelaars, de az 1952-ben ezüstérmes (200 m női síkfutás), szintén holland
Puck van Duyne-Brouwer félretette családalapítási ambícióit Melbourne-ért – ő sem utazhatott.
„Minimum két és fél órába tellett, míg Eindhovenből eljutottam az amszterdami edzésekre. Gyakran elaludtam a vonaton, és Nijmegenben vagy Maasrichtban ébredtem fel” – az aranyesélyes holland gyeplabdacsapat tagja, Ab van Grimbergen társaival együtt az utolsó edzésén kapta a hírt: a kiutazás elmarad. „Mindenki máshogy próbálta feldolgozni a csalódottságát. Néhányan elmentek piálni. Én Thorn van Dijck csapattársammal Utrechtbe utaztam, és nekiálltunk squashozni. Ütöttük dühből a labdát, hogy megszabaduljunk frusztrációnktól. A bojkott hatására döntöttem úgy, hogy abbahagyom a gyeplabdázást.”
A konferenciát övező napokban számos egyéb sorstragédiáról, „mi lett volna, ha…” történetről is beszámolnak az érintettek. A történetekről könyv íródik Elveszett olimpia címmel, 2017 novemberében jelenik meg.
