Monaco: „Európa szégyenfoltja”

Évszázados földrajzkönyvek a világ népeinek habitusáról. Hamarkodó francziák, lelkesülő skótok, tunya dánok és a többiek.

Szilassi Péter geográfus, a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének kutatója tudománytörténeti érdekességként régóta közzéteszi Facebook-oldalán az általa talált, ma már humorosnak ható mondatokat az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején kiadott földrajzkönyvekből. Ezek az archaikus ízű megjegyzések általában a külföldi országok népeinek viselkedési, mentalitásbeli sajátságait próbálták könnyed formában átadni a diákoknak.

„Gondoljunk bele, hogy ezekből a könyvekből olyan gyerekek tanultak, akik világról alkotott képét alapvetően ezek az információk határozták meg. Akik általában úgy élték le az életüket, hogy a szomszéd falun túli világról semmilyen személyes élményük, tapasztalatuk nem volt. Olyan gyerekek olvasták ezeket a könyveket, akik akkor láttak először hegyet életükben, amikor az isonzói fronton találták magukat” - nyilatkozta lapunknak Szilassi Péter.

A geográfus, aki könyve, az Ami a bulvárhírekből kimaradt – Etiópia geográfusszemmel kapcsán korábban már interjút adott lapunknak, az összegyűjtött, betűhű idézeteket a Pangea blogon publikálta, mi az engedélyével közöljük őket.

„A németek általán véve munkás, mérsékelt és takarékos emberek; az ipar és a kereskedés dolgában is magas fokon állnak.”

„A német Európa egyik legműveltebb, leghatalmasabb népe. Az iskoláztatásra igen nagy gondot fordítanak. Sehol annyi könyv nem jelenik meg a világon, mint itt.”

„Az eggyüvétartozás érzelme bennök igen erős. Vérmes, tüzes jelleműek, általán véve gyors felfogásúak, munkások és takarékosok, hazájukhoz ragaszkodók.”

„Az ország lakói a francziák, kik román eredetűek, udvariasok, szellemesek dicsvágyók és hamarkodó természetűek.” „A francziák szorgalmasak, iparkodók és takarékosak; kitünőek mint gazdák, iparosok, kereskedők és tudósok; finom modorúak, mint emberek. Mindenben tanitói voltak a többi népeknek, melyek műveltségüket a francziáktól vették. Hibájuk hogy hevesvérűek s ilyenkor meggondolatlanok.”

„A francziák, udvarias, finom emberek. Ipar dolgában csinosság és izlés jellemzi a francziákat.”

„A francia a legműveltebb népek egyike az emberiség sokat köszönhet nekik főként az irodalom és a művészetek terén.”

„Fővárosa Monaco, kártyabarlang. Európa szégyenfoltja.”

„Mindhárom népfaj igen életrevaló és munkás, s a kis országban mind a földmívelés, mind a műipar virágzik.”

„A belgák általában fogékonyak, vidorak és munkások.”

„Népe franziául beszél, s éppoly életrevaló, mint a franczia.”

„A hollandiak szorgalmasan mivelik a földet, s a hol lehet, nagy gondot fordítanak a marhatenyésztésre is. Nagyon kedvelik a tisztaságot, s nem csak házaikat és szobáikat, hanem az utczák járdáit is surolgatják, és mosogatják. Nemcsak városaik, hanem falvaik is a tisztaságnak mintaképei.”

„A hollandi nép tisztaságszerető egész a tulságig (vasárnap még az utcakövezetet is felmossa a háza előtt), takarékos de kissé különcz.”

„A hollandok igen szorgalmasak. Jó földmívelők, híres állattenyésztők, ügyes iparosok. Ezért az ország lakosságának jórésze jómódban él.”

„Az angol nemzet nagy szellemi képességet tanusít, álhatatos és vállalkozó.”

„Az angol hideg, a skót lelkesülő, az ir kitartó.”

„Nagy Britannia lakói higgadt természetűek s nagyon munkásak. Fényes tulajdonságuk a lankadatlan kitartás.”

„Az angolok igen művelt emberek a kik főképen a természettudományokban tünnek ki. Anglia Európának legműveltebb és leggazdagabb országa.”

„Az angol dolgos, kitartó és vállalkozó szellemű, de kapzsi.”

„Az angol igen művelt nép. Kiváló érzékük van a kereskedelem és a hajózás iránt. Igen sok technikai találmánnyal ajándékozták meg az emberséget.”

„Az olasz élénk, vallásos, szereti költészetet és a művészetet, de heveskedő természetü.”

„Olaszország lakosai igen fogékonyak a dal, a zene, a festészet és a szobrászat iránt.”

 „Az olaszoknak sok világhírű művészök volt. A nép északon sokkal jóravalóbb és műveltebb, mint délen. Itt a mellett, hogy tudatlan, még renyhe is (dolce far niente), ezért sok közte a lazzaroni (naplopó), koldus és rabló.”

„Az olasz heves vérű, tudatlan és ennél fogva babonás. A déli vidékek lakói a nagy meleg miatt is, lusták, s csekély igényűek. Igen kifejlett műérzékük van, sok köztük a művész, énekes és zenész.”

„A déli órákban az emberek pihenőt (siesta dolce far nente) tartanak. Csak a délutáni és az esti órákban gyűlnek össze a tereken és az utcákon, ahol élénk zsivaj uralkodik a késő éjszakáig. Az asszonyok egy része az utcán főz, mos, s itt szárítják a ruhát is.”

„A dán nép jellemére nézve hideg, becsületes és részrehajlatlan, de kissé tunya; különben erős testalkatú s jó tengerész.”

„A spanyol büszke, komor, munkakerülő, az andalusiaiak társaság szeretők, költői hajlamúak.”

„A spanyolok szegények, mert kényelmesek a munkára; hivalkodók és büszkék.”

„ a spanyolok, hazaszerető, bátor és becsületes emberek, de egyúttal gőgösek és bosszúvágyóak is. Legkedvesebb mulatságuk a bikaviadal és a nemzeti táncz.”

„A spanyolok az újkor elején a kontinens leggazdagabb, legműveltebb népe voltak, ma azonban nagyon elmaradtak nem elég szorgalmasak, nem kitartók.”

„A monntenegrói nép nyers természetű, műveletlen de vitéz nép.”

„A török józan, nyílt jellemű nép, de elpuhult.”

„Törökország lakosai komoly természetűek, kényelmesek s csak annyit dolgoznak, hogy épp megélhetnek, de ha harczba szállnak hős katonák.”

„Törökország lakosai nagyobbára mohamedán vallású törökök, a kik igen vallásos, kényelemszerető emberek. A törökök sem kereskedelemmel, sem iparral nem igen szeretnek foglalkozni A törököknek és általában Ázsia legtöbb népének jellemző sajátsága, hogy vendégszerető, becsületes, szereti a kényelmet, e mellett azonban egyszerűen él.”

„Különben a khinai a világ legdolgosabb embere. Bámulatos csekély napszámért, pirkadó hajnaltól késő éjjelig dolgozik, még ebédjét is dolog közben költi el. De átkos szenvedélye a koczkajáték.”

„Khina benszülött lakosai mongol eredetűek; munkás és igénytelen emberek, azért igen kevésből meg tudnak élni Hajdan a khinaiak igen műveltek voltak, de az újabb időkben a többi művelt népekkel szemben hátramaradottabbak, mert sok évszázad óta semmiben sem haladtak előre.”

„A japáni, okos, ügyes, szorgalmas és takarékos. Szereti a tisztaságot, s nincs jóravaló japáni, kinek háza ne állna gondosan ápolt szép kertben. Az európaiaktól tanul, s aztán túltesz rajtuk. Ázsiában övék a jövő.”

„A japán nép rokon a khinaival, de műveltebb, tisztább és udvariasabb. E mellett jókedvű, és igyekszik mindenben európai módon haladni.”

"A japánok elfogadták mesterüknek az európaiakat s tőlük igen sokat tanultak."

„A vadak csak ott tudnak megélni, ahol a fehérekkel együtt ők is dolgoznak. Sok törzs ezt nem akarja, csak vadászni, halászni. Ezek szépen lassan kipusztulnak. Igy van ez nem csak itt, de Amerikában, Afrikában Ázsiában is. Csak az a nép kerüli el a pusztulást, a mely szorgalmas munkával keresi a kenyerét.”

„Andamani Nicobari szigetek... lakosai meztelenül járnak és testüket festékkel kiczifrázzák (tetovírozás). Halottjaikat ülő helyzetben temetik el, évek multán azonban felássák a sírokat, kiszedik a halott csontjait és szétosztják a rokonok közt. A férj koponyáját özvegye a nyakába akasztva hordja és különféle apró tárgyakat tart benne.”