Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, a kutatók első kiadványa néhány hónapon belül megjelenik, és ez a magyar békedelegáció naplója lesz – mondta Ablonczy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Trianon 100 kutatócsoportot vezető történésze az M1-en vasárnap.
A kötet eddig magyarul meg nem jelent dokumentumok alapján arról fog szólni, hogy miként dolgozott a magyar békedelegáció Párizsban – ismertette.
Kitért arra, hogy egyelőre olyan dokumentumok nem kerültek elő, amelyek radikálisan megváltoztatnák az eddigi tudást, felfogást a békeszerződésről, de ilyen írások felbukkanását nem lehet kizárni. Több kollégája végez vizsgálatokat, levéltári kutatásokat egyebek mellett Rómában, Bukarestben és az Egyesült Államokban. Minden eredmény elérhető lesz könyv formájában vagy az interneten – jelezte.
Ablonczy Balázs elmondta: a csoport több tudományág képviselőiből, történészekből, földrajztudósokból, szociológusokból, irodalomtörténészekből áll, akik hosszabb távú folyamatokat figyelnek, és olyan eddig nem vizsgált témaköröket is megvilágítanak, mint a menekültkérdés és a menekültek integrációja.
Trianon: a vadszőlő palást
Kilencvenhat évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot. Ha azt hisszük, már mindent tudunk a témáról, nagyot tévedünk, állítja a Hétvégi Magazinban megjelent esszéjében Ablonczy Balázs. Helyén kezeljük-e nemzeti tragédiánkat, és – ha a történészszakmán múlik – mit fogunk tudni, gondolni róla 2021-ben?
