Hetven éve kezdődött meg a felvidéki magyarok kitelepítése

A csehszlovák állam jócskán túllépte a megállapított kvótát.

Pintér Bence
2017. 04. 12. 14:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A második világháború az európai hadszíntéren hivatalosan májusban ért véget, utóhatásai azonban még évekig életeket, sorsokat tettek tönkre szerte a kontinensen. Ebbe a sorba illeszkedett az újjáalakuló Csehszlovákia kormányának törekvése arra, hogy egy magyaroktól, németektől teljesen mentes szláv nemzetállamot hozzanak létre.

A háborúból győztes félként kikerülő, újjáalakult Csehszlovákia 1945. április ötödikén kiadott kormányprogramja már előrevetítette, hogy Közép-Európában egyelőre biztos nem a megkönnyebbülés évei következnek: a dokumentum kimondta az országban élő németek és magyarok kollektív bűnösségét Csehszlovákia háború előtti feldarabolásában. A júniusi potsdami konferencián a nagyhatalmak a németek egyoldalú kitelepítését ugyan engedélyezték Csehszlovákiának, Lengyelországnak és Magyarországnak, a közel egymilliós felvidéki magyarság kapcsán azonban csak azt fektették le, hogy a két országnak kell megállapodnia egymással a lakosságcseréről. A németek kiűzése szinte azonnal meg is kezdődött: 1948-ig a magyarországi svábok kitelepítésével párhuzamosan közel hárommillió németet deportáltak Csehszlovákiából.

A kormányprogram nyomán kiadott elnöki rendeletek, a Benes-dekrétumok gyakorlatilag megfosztották a magyar és német lakosságot alapvető jogaiktól, köztük állampolgárságuktól. A rendeletek nyomán elkobozhatták a magyarok földjeit, korlátozhatták nyelvhasználatukat, kisebbségi jogaik gyakorlását, kirúghatták őket állásukból, több tízezer embert pedig internáltak, vagy kényszermunkára hurcoltak a Szudétavidékre. Ezzel párhuzamosan indult be a „reszlovakizáció” programja, ami a hivatalos álláspont szerint lehetőséget adott az „elmagyarosodott” szlovákoknak a nemzethez való visszatérésre: több mint háromszázezer ember szerezte vissza ilyen módon az állampolgárságát és jogosultságát az állam alapvető szolgáltatásaihoz.

A cél a tisztán cseh–szlovák nemzetállam megteremtése volt, az egyoldalú deportálás tiltása miatt azonban a magyarokkal kapcsolatban tárgyalni kényszerült a csehszlovák kormány. A magyar kormány nyitott volt a tárgyalásokra, bár egészen más elképzeléseik voltak: a lakosságcserét határmódosítással oldották volna meg. Ez persze egyáltalán nem érdekelte a csehszlovák vezetést, így végül 1946 februárjában megállapodás született a két ország között az ügyben: e szerint annyi magyart lehet kitelepíteni, amennyi szlovák nemzetiségű magyar állampolgár hajlandó áttelepülni az országba.

Csehszlovákia ennek következtében komoly propagandatevékenységet fejtett ki a magyarországi szlovákok körében, hogy minél több embert rávegyenek az átköltözésre. A végső szám azonban elmaradt a várakozásoktól: mintegy hatvanezer magyarországi szlovák döntött úgy, hogy a csehszlovák államba költözik. A magyarok kitelepítése 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-én fejeződött be: vasúton szállították az ingóságaikkal együtt érkező magyarokat az országba. Végül a kvótát bőven túllépve a csehszlovák kormány 76 ezer felvidéki magyart deportált, akiket a távozó szlovákok és a kitelepített svábok helyére költöztettek be.

A csehszlovák–magyar lakosságcsere rengeteg embert, családot szakított ki addigi környezetéből, megváltoztatva mind a felvidéki magyarlakta régiók és települések, mind a Magyarországon érintett települések kulturális, etnikai, vallási képét. A magyar Országgyűlés 2012-es határozata alapján minden év április 12-én országgyűlési emléknap keretében emlékeznek meg „a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról”; illetve tisztelettel adóznak „azon családoknak, akik állampolgárságuktól, közösségüktől, vagyonuktól megfosztva, szülőföldjükről elűzve kemény akarással otthont teremtettek maguknak”.

A lakosságcsere emlékezetéről többek között 2003-ban jelent meg egy könyv, A szlovákiai magyarok kényszertelepítéseinek emlékezete 1945–1948, ami elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.