II. Erzsébet: kicsit magyar, nagyon német

Ma ünneplik a brit királynő hivatalos születésnapját. Száz éve cseréltek cégért Londonban.

A brit uralkodói család tagjai, felmenői ezernyi más szállal is kötődnek a kontinentális Európához, elég csak arra gondolni, hogy a brit házat száztíz éve még Szász–Coburg–Gotha-háznak hívták. A névcsere merőben politikai elhatározásból és elhatárolódásból történt 1917-ben, amikor V. György ilyen módon is szakítani próbált az első világháborúban a másik oldalon álló Németországgal. A július 19-én kelt rendelet megtiltotta a királyi család összes tagjának a német előtagok és nevek viselését, és a Windsor használatát írta elő. A korabeli Punch szatirikus magazin is seprűvel a kezében ábrázolta őt, amint Made in Germany feliratú hercegi koronákat söpör kifelé.

Magát a történelmet azonban ő sem tudta kisöpörni, mindenki előtt világos volt, hogy a brit fiúhercegek általában német nyelvterületről választanak maguknak párt, és hogy az 1837-től 1901-ig uralkodó Viktória királynő háromnegyed részben németnek mondhatta magát, mivel anyja Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő, nagyanyja pedig Sarolta mecklenburg–strelitzi hercegnő volt. Ami még nagyobb „szégyen” volt száz éve, hogy Viktória királynő unokája az országát háborúba vezető II. Vilmos német császár volt. Némi mentség: II. Erzsébet a dán és görög felmenőkkel bíró Fülöp herceget választotta férjül.

A királynő születésnapi eseményein – mint minden évben – mindezektől függetlenül rengeteg német arisztokrata jelenik meg. A koccintást azonban csak egy hónap választja el a névváltás századik évfordulójától, ám nem valószínű, hogy pont Erzsébet születésnapján emlegetné valaki a kínos történelmi fordulatot.

A Romanovok sem oroszok

Egy másik történelmi uralkodóház is erősen német, illetve külföldi gyökerekkel bír, bár őket a történelem alaposan megtépázta. Ők az orosz Romanovok. Az utolsó orosz cárt és szűkebb családját 1918 nyarán végezték ki a bolsevikok az Uralban található Jekatyerinburg városában. Testvérét és felesége nővérét ugyancsak a vörösök pusztították el. A kiterjedt família több tagja is áldozat lett, de sok szerencsés nagyherceg és nagyhercegnő, herceg és hercegnő megúszta az öldöklést. Így II. Miklós édesanyja, III. Sándor cár felesége, az anyakirálynő, aki egyébként egy politikai húzás miatt dán királyi vérből származott és nem a „hagyományos” német vonalról. (Például maga Nagy Katalin Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbst néven anhalt–zerbsti hercegnő volt távoli orosz felmenőkkel.) Az utolsó orosz cár édesanyja révén szoros rokonságban állt az angol királyi családdal: nővére, Alexandra angol királyné lett, fia, V. György így Miklós unokatestvére volt, innen az óriási hasonlóság kettejük között. Így aztán az első világháború – Georgie, Willy és Nicky – az unokatestvérek harca is volt. (MN)