1896-ban már szelfiztek a Városligetben

A Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén a millenniumi Budapesten bohóckodó professzorok fotójára bukkantunk.

R. Kiss Kornélia
2017. 10. 27. 11:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az állatorvos kutatók félredobták a laborfelszerelést meg a külföldi tudományos irodalmat, és kiruccantak a Városligetbe. Ha már így alakult, lőttek magukról egy ősszelfit, majdnem mindenkinek sikerült a teljes arcát megörökíteni. A kép – egész pontosan a rézkeretes ferrotípia – 1896-ban, a Városliget Bosco fotóautomatájával készült. Hutÿra (ejtsd: hutira) Ferenc és Tangl Ferenc nemzetközi hírű tudósokat, orvos-kutatókat, az állatorvosi egyetem oktatóit is láthatjuk rajta. A fotóautomatát a hamburgi Conrad Bernitt találta fel. A századvégi szelfizőknek sokkal tovább kellett nyugton maradniuk, mint a mostaniaknak, a kép ugyanis három perc alatt készült el, s ezt az időt a magyar tudományos élet jeles képviselői láthatóan hülyéskedéssel töltötték el. A ferrotípia olcsó gyorsfényképészeti eljárásnak számított, pléh gyorsfényképnek vagy amerikai gyorsfényképnek is nevezik. Többnyire „vásári” ferrotípiákat ismer a fotótörténet: turisták, kirándulók, illetve hétvégéző polgárok vetették le így magukat, ahogy magyar hőseink is. Csakhogy ők már pénzbedobós automatát használhattak, ami a századfordulón Németországban is újdonságnak számított, mert nem kellett hozzá fényképész. Magyarországra csak a Millennium alkalmából hozattak ilyen automatát mutatóba. Így a millenniumi emlékként készült magyarországi ferrotípiák a ritkább darabok közé tartoznak.

A kép közepén szemét meresztgető figura Hutÿra Ferenc tudós, állatorvos és rektor, emellett kiállhatatlan ember volt. „Magasabbrendűségét közvetlen beosztottjain kívül még professzortársaival is éreztette, ezért voltak, akik inkább féltek tőle, mint szerették. Munkatársait, ha az általa támasztott követelményeknek nem tudtak mindenben megfelelni, gyilkos gúnnyal illette. Alig várták ezért, hogy ismét külföldi útra távozzék, vagy később, idősebb korában, végre emeritáljon” – írta róla az Állatorvosok Lapjában Karasszon Dénes professzor a hetvenes években. A „külföldi útra távozásnak” a kollégák nagy örömére igen nagy esélye volt, a remek professzor ugyanis a magyar mellett szlovákul, franciául, németül és angolul is elboldogult, de olvasott hollandul, olaszul, spanyolul, románul, és ógörögül sem lehetett volna eladni.

A szelfi után három évvel lett Hutÿra Ferenc a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola első rektora. Ha más nem is, a felesége biztosan szerette, legalábbis Karasszon professzor így vélekedett. Lehetséges, hogy a képen látható hölgyek valamelyike Hajós Magda, aki egyetlen lányának anyja, és akivel állítólag példás házasságban élt.

A fotóról félig lelógó Tangl Ferenccel pedig a főiskolán dolgoztak együtt, Tangl az élettan és természettan segédtanára volt a millennium évében, Hutÿra az állatjárványtan, állat-egészségügyi rendészet tantárgy és a hússzemle magántanáraként dolgozott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.