A Magyar Népköztársaság forradalmi erői

Kádár János esete Szolnok munkásmozgalmi múltjával és az igaz szocialista ügy sikerre vitelének tervével.

Benedek Szabolcs
2017. 11. 04. 20:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár egy időben azt is megkérdőjelezték, hogy járt-e egyáltalán Kádár ’56 novemberében Szolnokon. Mára többé-kevésbé konszenzus alakult ki akörül, hogy igen. Csak éppen valószínűleg a megyeházán nem járt, ugyanis ott állítólag senki nem látta. Nagy valószínűséggel az egyik szolnoki szovjet laktanyában volt elszállásolva – a másikból Konyev marsall irányította a forradalmat leverő Forgószél hadműveletet –, és noha tett egy rövid látogatást a helyi pártbizottság épületében, ezt leszámítva jobbára a szállásán várta, hogy elérkezzen az az idő, amikor páncélos járművel Budapestre viszik.

A megyeházával kapcsolatos félreértés keletkezése 13 évvel későbbre datálható. Kádár 1969. október 30-án látogatott újra Szolnokra, ahol a protokollnak megfelelően találkozott a helyi vezetőkkel, várost nézett, felkeresett két üzemet, és délután felszólalt a járműjavító vállalatnál rendezett munkásgyűlésen, ahová a korabeli sajtó meglepően őszinte beszámolója úgy szól: „különjáratok és menetrendszerű autóbuszok” hozták a résztvevőket, összesen mintegy 13-14 ezer főt. Kádár a helyi vezetők után lépett a szónoki emelvényre: megköszönte a meleg fogadtatást, majd ecsetelte Szolnok 1918–19-es munkásmozgalmi múltját. Ehhez kapcsolódva hangzott el a főtitkár szájából a Néplap másnapi tudósítása szerint az, hogy „az újabb időszakban is – csak a közelmúltat említve – a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői 1956. november 4-én innen indították meg ellentámadásukat igaz szocialista ügyünkért”.

Feltehetően ez a mondat volt a forrása az emléktáblára kissé torzítottan felkerült idézetnek. A félreértés abból adódott, hogy míg Kádár az 1969-es beszédében az „innen” helyhatározót általában véve Szolnok városra értette, addig onnantól fogva, hogy a tábla az idézettel megjelent az aulában, mindenki konkrétan a megyeházára asszociált. Talán nemcsak a Néplap tudósítója, hanem a szervezők is úgy hitték 1981 novemberében, hogy történelmi helyen tartják az emlékülést. Öt évvel később már egy másik KB-titkár, Berecz János részvételével zajlott az évfordulós megemlékezés, megint csak a megyeházán, ahol – mint azt a Néplap 1986. november 5-ei száma is tényként közölte – „márványtábla is hirdeti, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői innen hirdették meg az ellentámadást, harcukat a szocialista Magyarország győzelméért”.

A kommunista legendaképzésben ily módon szerepet játszó táblát a rendszerváltáskor eltávolították.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.